• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Vissza a múltba

Szerző: Munkatársainktól, Király Farkas, Markos Mária
Kétszáz éves konfliktusnak lett vége az elnöki rendszer megszavazásával – ezt nyilatkozta Recep Tayyip Erdoğan török elnök a vasárnapi referendumot követően. Meg azt is, hogy visszaállítaná a halálbüntetést.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök - Fotó: Yasin Bulbul, Profimedia/Abaca/Anadolu Agency


Törökországban a jövőre nézvemeghatározó népszavazást tartottak vasárnap. Arról kellett voksolni, hogy a kis-ázsiai országban bevezessék-e az elnöki rendszert vagy sem. A hivatalos eredmények szerint a törökök arra szavaztak: vezessék be.

A voksolás eredménye azonban nem fényes győzelem. A török állami Anadolu hírügynökség által közzétett adatok szerint a szavazók 51,18 százaléka szavazott igennel. Ez szinte fele-fele helyzet. És nemcsak a kis különbség miatt, hanem azért is, mert a török Legfelsőbb Választási Tanács úgy határozott: érvényesnek tekinti azokat a voksokat, amelyeket a szavazóbizottságok által le nem pecsételt szavazólapon adtak le.

Hogy a valamivel több mint 47 millió leadott szavazat között vajon mennyi lett volna érvénytelen a szabály megváltoztatása nélkül, arról nem nyilatkozott senki.

A változtatásnak komoly következményei lesznek. Megszűnik a miniszterelnöki poszt, ezzel a mindenkori államelnök lesz a kormány feje is. A bírák nagyobb részét is ő fogja kinevezni. E hatáskörökkel gyakorlatilag egyeduralkodónak fog számítani – ha ez összeegyeztethető a köztársaság fogalmával.

Erdoğan elnök a referendum utáni első beszédében kijelentette, hogy meghosszabbítja a szükségállapotot, amelyet a tavaly júliusban ellene szervezett – és elbukott – puccs után hirdetett ki. És amely puccs után gyakorlatilag lefejezte az ellenzéki médiát. Azt is hangsúlyozta, hogy újabb népszavazást kezdeményezne, ezúttal a halálbüntetés visszaállításáról. Ez komoly aggályokat vet fel, elsősorban a 16,5 milliós kurd kisebbség köreiben: aktivistáikra, újságíróikra elég lesz rásütni a terrorista bélyegét ahhoz, hogy ha nem is halálra, de örök siralomházra ítéltessenek.

Az ellenzék minden lehetséges módon kérte a szavazatok újraszámolását, és legfőképpen a lepecsételetlen voksok érvénytelenítését.

Valószínűleg hiába – a választási tanács egyelőre hajthatatlan.
Király Farkas


MI NEM TETSZIK?
Kétszáz évvel ezelőtt II. Mahmud szultán volt az Oszmán Birodalom feje. Uralkodása alatt számolták fel (gyilkolták le) a janicsárokat, és vesztette el a birodalom Algériát, Egyiptomot meg Görögországot. Ő hozta létre a minisztertanácsot, igyekezett európai mintára átszervezni a birodalmat és egyenlő jogokat biztosítani a birodalom különböző népeinek.


 

Török népszavazás számokban (részvétel: 85%)
Az igenek mellett letett alig több mint 51 százalékos szavazati arány Törökország népességénél fogva még mindig hatalmas tömeget takar, 1 124 091-gyel több török állampolgár szavazott az elnöki rendszer kiterjesztése mellett.
Bár az igen-nem párharca végül szoros lett, az ország három legnagyobb városában (Ankara, Isztambul, Izmir) az elnök ellen szavaztak, az alkotmánymódosítást legtöbben (68,8%) Izmirben ellenezték. Erdogan hatalma Közép-Anatóliában a legerősebb, támogatottsága sok helyen 70% feletti. Anatólia délkeleti területein – ahol a kurdok vannak többségben – és az Égei-tengernél az ellenzők kerültek fölénybe, a 70 százalékot is elérték.
Az ellenzék tüntet – már ameddig teheti. Az első elnöki intézkedés nyomán ugyanis a rendkívüli állapotot újabb 3 hónappal meghosszabbították. Az azonos lehetőségek hiánya, az egyoldalú tájékoztatás és az alapvető szabadságjogok korlátozása egyenlőtlen esélyeket teremtett a törökországi népszavazáson – állapították meg az EBESZ megfigyelői.
Markos Mária



KÜLFÖLDRŐL SZAVAZÓK
A török választási kampányban sokat tettek azért, hogy elérjék és befolyásolják a külföldön élő törököket, több nyugat-európai országban diplomáciai lavinát indítottak el az ott kampányoló török politikusok. A várt hatás nem maradt el. Aggasztó, hogy a legtöbb törököt befogadó európai országban a szavazataikat leadók hatalmas arányban kacsintottak ki a szabad, demokratikus viszonyok közül Erdogan autokráciáját támogató voksaikkal. Bár a Németországban élő törököknek ugyan kevesebb mint 50 százaléka élt szavazati jogával, még így is 1,4 millióan nyilvánítottak véleményt, bár közülük támogatták legkisebb arányban Ankarát.

Címkék: Törökország