• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Zene Hollywoodból

Szerző: Ujlaki Ágnes
Régi mondás: mindenki magyar. Hollywoodra ez többszörösen áll! Az első generációs színészek, akik még Magyarországon születtek: Bánki Vilma, Gábor Zsazsa, Szőke Szakáll, Lugosi Béla. Aztán a másod-harmad generációs sztárok, akik büszkén vállalják egyik magyar szülőjüket: Peter Falk, Paul Newman, Tony Curtis, Rachel Weisz, Goldie Hawn, Drew Barrymore, Adrian Brody.

Az azonban kevésbé közismert, hogy Hollywoodnak szinte alapítói – mert az első nagy stúdiók vezérei is – magyarok. William Fox és Adolph Zukor eredeti nevén Fried Vilmos és Cukor Adolf: e két név hajdanában két nagy filmgyártó vállalat, a Paramount és a Fox mögött állt. Mindketten Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születtek. És a rendezők, Korda Sándor, Korda Zoltán – és Kertész Mihály: az ő műve minden idők egyik legnagyobb hatású filmje, a Casablanca. Továbbá Zsigmond Vilmos operatőr és Joe Eszterhas forgatókönyvíró. Még összeszámolni sem lenne könnyű, a felsoroltak hány Oscar-díj tulajdonosai.

És akiről – a nevén kívül – talán a legkevesebbet hallottunk, egy Magyarországon született, három Oscar-díjas (és 16-szor jelölt) zeneszerző. Rózsa Miklós, a filmzenekirály címmel mutatta be a Hír Tv Vetítő című műsora Babos Tamás dokumentumfilmjét. Egy, még hollywoodi mércével mérve is páratlanul sikeres életutat és egy rokonszenves, igen széles látókörű művészt ismerhettünk meg. Több részletben is a saját szavai által, amúgy – több mint ötven év után – tökéletes magyarsággal szólva.

Rózsa Miklós (1907–1995) ötévesen hegedűszólista volt, csodagyerekként kezelték. Ám földbirtokos édesapja ellenezte a magától értetődő művészpályát, ezért reálgimnáziumba íratta. Nem tudta, hogy a fia örökre eljegyezte magát a zenével, rosszul tanult, de szerencsére a tanárai ismerték zenei tehetségét és békén hagyták. Apja azért még kötelezte, hogy a lipcsei egyetem vegyészmérnöki karára beiratkozzon, ám a diplomája mellé zeneakadémiai végzettséget is szerzett. Mindvégig csak a zene érdekelte, komponált. De komolyzenét, amiből megélni nemigen tudott. Ekkor kérdezte meg mentorát, Honeggert, ő hogyan tud megélni a zeneszerzésből. A mester elárulta neki: filmzenéket szerez. Rózsa megdöbbent, hiszen eddig csak tingli-tangli zenékkel találkozott a moziban. De Honegger beajánlotta a filmvilágba, s innentől, 1936-tól kezdődik káprázatos karrierje. Londonban dolgozott a Korda fivérekkel, például a Bagdadi tolvaj és a Dzsungel könyve című filmekben – a háború elől Hollywoodba települtek Kordáék, és ő velük tartott.

Eljött a színes, szélesvásznú filmek divatja. Az egyre inkább a televíziózás szenvedélyének hódoló amerikaiakat monumentális filmek és Rózsa zenéje csábította vissza a moziba. Ivanhoe – Walter Scott regényéből; Julius Caesar – Marlon Brandóval a címszerepben; A kerekasztal lovagjai, az El Cid, a Quo vadis. És persze az a film, melynek 11 Oscar-díjas sikerét eddig is csak megismételni tudták, de túlszárnyalni nem: a Ben-Hur. Mintegy száz film zenéjét szerezte, közben megújította a film zenei nyelvezetét is. És évtizedekig tanított az egyik Los Angeles-i egyetem zeneművészeti szakán, miközben számos komolyzenei művet alkotott. S ami a számunkra fontos: végig büszkén vállalta magyar gyökereit.

Végül el kell mondanom, hogy szerintem a Vetítő a Hír Tv egyik legjobb műsora, az évek során számos alkalommal méltattam dokumentumfilm-válogatásait. Sajnálatos, hogy olyan késő este vetítik. Az pedig érthetetlen, hogy előzetesen miért nem közlik, melyik filmet adják le. Pedig, ha már a műsorújságból tudható lenne, biztosan többen néznék meg a mindig értékes és gyakran nagyon érdekes műveket.

 

Címkék: Az én képernyőm