• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Előkerült Deák Ferenc dédunokája!

Szerző: Borzák Tibor
Deák Vilmos számára nem kétséges, hogy ő „a haza bölcse”, Deák Ferenc leszármazottja. Bizonyítékait könyvben publikálta, de a történészek ezeket fanyalogva fogadják, vagy egyáltalán nem is kíváncsiak a dokumentumokra. Pedig érdemes belepillantani.

A Németországban élő Deák Vilmos elődeitől örökölt iratok, családi szájhagyomány és többéves kutató munka alapján egyértelműen ki meri jelenteni, hogy ő bizony a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjának a leszármazottja. Sokan csak legyintenek, mivel a „haza bölcséről” kialakult képet nem szeretnének megváltoztatni. A dédunoka ugyanis nem mást állít, minthogy Deák Ferenc nem maradt agglegény, családot alapított, sőt fia született.

Deák Vilmos esztergályosként dolgozta le az életét, nyugdíjasként kezdett foglalkozni családja múltjának felkutatásával. Ebben segítsége is akadt, Szakos Mária, akivel hét éve találkozott Budapesten. Megismerkedésük után szinte azonnal hozzákezdtek a kutatásokhoz, majd megcáfolhatatlan bizonyítékaik alapján könyvet írtak. A Deák Ferenc a dédapám!? című kötetet a Püski Kiadó gondozta.

Először megtalálták Deák Ferenc fia, Deák István 1842. december 12-én kelt keresztlevelét. Szlovák levéltárakból sikerült megszerezniük Deák Ferentz nemes és Zsigmond Teréz polgár 1842. február 3-ai házasságkötésének anyakönyvi kivonatát is, ami azt bizonyítja, hogy a „haza bölcse” a korábbi állításokkal ellentétben mégis megnősült. Rövidre sikerült házassága azonban tele van titokzatossággal. Deák 26 esztendős felesége 1843-ban, a szülés után három hónappal eltűnt, gyermekük pedig az édes szülőkével teljesen megegyező nevű nevelőszülőhöz került.

Véletlenek sorozata? A történtek tudatos elrendezése? Ennyi idő távlatából nehéz ezt megállapítani, amint az sem lehet egyértelműsíteni, hogy az asszony ármánykodás áldozata lett-e, vagy politikai okok álltak a háttérben. Ami tény: Deák az 1843-as országgyűlésre nem ment el, pedig követté választották. Oka volt annak, hogy megcsömörlött a politikától, olyannyira, hogy csak jóval később tért vissza a közéletbe. 1848-ban vállalt miniszterséget a Batthyány-kormányban, hosszas rábeszélés után. Addig a politikától visszavonultan élt kehidai birtokán, a családi tragédia okozta depresszióban.

Deák Vilmos és Szakos Mária eleinte értetlenül állt a történészek elutasító viselkedése előtt. Azt gondolták, érdeklődéssel fogadják majd az állításaikat. Hogy nem így lett, abba már a híres leszármazott beletörődött. Azt sem hinné, hogy a DNS-azonosítást valaha is engedélyeznék. Fölöslegesnek is tartaná, hiszen ő jól tudja, hogy kitől származik, neki elég a kezében lévő bizonyíték. Öccsének is, akit éppenséggel Deák Ferencnek hívnak...
Címkék: Történelem