• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Miért bunkó a ráksejt?

Szerző: Czifrik Balázs
Havonta jelennek meg olyan készítmények, amelyek a rák ellenszereként tüntetik fel magukat. Gyógyszertörzskönyvet persze nem kapnak, így marad a táplálékkiegészítő besorolás. Egy rákellenes magyar tápszert viszont lehet, hogy hamarosan gyógyszerré minősítenek. Előre elnézést kérünk, ha kissé elfogult az írás, de a rákbetegség kevés embert hagy hidegen. A feltalálóval, Hidvégi Máté professzorral beszélgetett Czifrik Balázs.

– Az Avemarról és önről majd’ évtizeddel ezelőtt egy Frei Tamás készítette interjúban hallhatott először a magyar közönség. Az elmúlt években azonban az Avemarhoz kapcsolódó eredményekről a CNN, a világ legnagyobb hírcsatornája kétszer is készített tudósítást. Mintha Magyarországon most hallgatás venné körül az eredményeket.
– Egyáltalán nincs szó hallgatásról, sőt 2002-ben törzskönyvezték az Avemart, és hivatalosan is megengedték az onkológiai felhasználását. A magyar Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma 2008. június 13-án olyan irányelvet adott ki, mely szerint az Avemart a szájüreg daganatos betegségeiben alkalmazott kezelések során ajánlott használni.

– Mi is ez a szer?
– Az Avemar az első olyan, magyar fejlesztésű onkológiai szer, amit a hatóság elfogadott daganatos betegek kezelésének részeként. Egész pontosan az Avemar a daganatos betegek tápszere.

– Lehet-e olyan rákbetegségeket megjelölni, amelyekben különösen jól alkalmazható az Avemar?
– Igen, lehet. A legtöbb adat a vastag- és végbélrákos betegektől származik. Általában mondhatjuk, a tápcsatorna daganatos megbetegedéseiben nagyon hatékony a szer, de másfajta rákos kórképekben is eredményesnek mondható.

– Legutóbb a melanoma klinikai vizsgálatai láttak napvilágot.
– A melanoma egy viszonylag ritka, de nagyon agresszív rákfajta. Ha távoli áttétet ad, akkor a betegség már nem gyógyítható. A kérdés ilyenkor már többnyire csak az, hogy a beteg öt éven belül mikor hal meg. Moszkvában készült egy nagyon hosszú ideig tartó klinikai vizsgálat. Az erről szóló cikk 2008-ban jelent meg egy amerikai szaklapban. Olyan betegeket vizsgáltak, akiknél a melanoma áttétet adott, de még nem támadott meg távolabbi szerveket. Ezeket a betegeket megműtötték, kioperálták a melanomát és az áttétes nyirokcsomókat. Aztán a betegeket véletlenszerűen két csoportba osztották. Mindkét csoport betegei kaptak kemoterápiás és immunterápiás kezelést, az egyik csoport pedig egy évig kapott Avemart is. Már egy év után jelentős különbségek mutatkoztak a csoportok között. A betegeket aztán még hét évig követték, és a két csoport között nagyon nagy lett a túlélési különbség az Avemart szedők javára.

– Tehát az Avemar szedése nem helyettesíti a szokásos daganatos kezeléseket?
– Nem, pontosan a kettő együtt a leghatékonyabb megoldás. Vastag- és végbélrákban van egy 5FU nevű kemoterápiás készítmény. Amikor a daganatsejt osztódni akar, ez a készítmény elrontja annak a DNS-ét, így a daganatsejt elpusztul. Ez azért érdekes, mert az Avemar pedig a daganatos sejtekben levő DNS-nek a cukorrészét veszi el. A két szer együtt valóban megsemmisítő csapást tud mérni a daganatsejt DNS-ére.

– Tehát ezért tudja az Avemar a rákos sejtek szaporodását gátolni?
– A hatásmechanizmus-vizsgálatok nagyon izgalmasak. Az Avemar direkt onkológiai hatásai közül legfontosabb az, hogy ha egy rák nagyon előrehaladott állapotú, azaz egy betegnek már több áttétje van, és elkezdi az Avemart szedni, mintha leállna a betegség előrehaladása.

– Ez miért lehet így?
– Egy Kaliforniában élő magyar kutatóorvos, Boros G. László fejtette meg a rejtélyt. A daganatos sejt fő tápanyaga a szőlőcukor, a glükóz. Ezt régóta tudjuk. A daganatsejteknek az az érdekességük, hogy a cukrot biokémiai szempontból reduktív, csökkentett útvonalon használják. Ezek az anyagcsereutak energetikailag nagyon rossz hatásfokúak, magyarán a daganatsejtek pazarlók. A daganatsejtek ugyanis rendkívül primitívek, köznyelvi kifejezéssel azt lehetne mondani, hogy bunkók. Nincsenek differenciálva, nem kifinomultak – már a látványuk is primitív –, így nem is tudnak bonyolult energetikai utakat kialakítani. Ezért nagyon sok szőlőcukorra van szükségük ahhoz, hogy ugyanazt tudják produkálni, amit az egészséges sejtek. Például hiába nem eszik egy beteg, a daganat akkor is megszerzi a szőlőcukrot akképpen, hogy az egész szervezetet lebontja. Ha nem kap enni a daganatsejt, nem probléma, feldolgozza a zsírszöveteket, ha elfogytak a zsírszövetek, földolgozza az izmot, és abból készít magának szőlőcukrot. Ezért van, hogy csonttá és bőrré fogynak a betegek, de a daganat marad és növekszik. Ha nem eszik a beteg, azzal csak magának árt, és nem a ráknak, mert a daganatos sejt csak arra figyel, hogy a szőlőcukrot megszerezze. Az Avemar azonban megakadályozza, hogy a daganatos sejtbe bejusson a szőlőcukor.

– De ha a daganatsejtbe már bekerült a szőlőcukor, akkor nincs hatása az Avemarnak?
– Ha netán mégis bent van a szőlőcukor, akkor megakadályozza a szőlőcukor további földolgozását. A daganatsejt olyan biokémiai reakciókat kezd aktiválni, felfedezni, amelyeket egyébként a normális sejtek végeznek, és egyszer csak elkezd differenciálódni, megáll a szabályozhatatlan szaporodása. A tumor pedig nem tud tovább növekedni. Ez egy nagyon izgalmas hatása az Avemarnak. Ez egyébként új terület, egy teljesen új rákkezelési módszer lesz, amelynek központjában a cukoranyagcsere meggátlása áll. Most jelennek meg azok a közlemények, amelyek arról szólnak, hogy az új generációs rákellenes gyógyszerek a daganatos sejtek cukoranyagcseréjének a különböző pontjait fogják célba venni.

– Ha a legújabb gyógyszerkutatások is az Avemar hatásmechanizmusához hasonló lehetőségeket vizsgálnak, akkor miért csak tápszer és nem gyógyszer az Avemar?
– Ha most kezdődne az Avemar története, akkor már első körben gyógyszer lenne a készítményből, és a hatóanyagát úgy hívnák, fermentált búzacsíra-kivonat. Ilyen komplex „valamit” hatóanyagként 2002-ben még nem volt lehetséges feltüntetni. Az egyetlen olyan kategória, amely már megengedett onkológiai jellegű megnevezést egy terméken, az a tápszer volt. Az Avemar törzskönyvezése idején a gyógyszertörvény szerint ugyanis csak az a készítmény lehetett gyógyszer, amelynek ismertük és definiáltuk a hatóanyagát, és az tulajdonképpen csak egyetlen hatóanyag lehetett. Tehát olyan készítményből, olyan kivonatból, amelynek sok hatóanyaga van, netán valamelyik hatóanyagot nem is ismerjük, elvileg sem lehetett volna gyógyszert készíteni a törvény betűje szerint. Azonban 2005 végén megjelent az Európai Unió új gyógyszertörvénye, amely már megengedi a nem definiált hatóanyagú gyógyszerkészítményekből a gyógyszer kifejlesztését és regisztrációját. Így az Avemar, reméljük, hamarosan gyógyszer lesz – de fontos hangsúlyozni, hogy gyógyszerként nem fog többet tudni, mint most.

– Az Avemarhoz kötődik valamiféle csodagyógyszerképzet is. Varázslatos életben maradásokról, csodálatos gyógyulásokról lehet hallani. Ezek nem hangzanak nagyon tudományosan.
– Ezeket a történeteket úgy hívják az orvostudományban, hogy „anecdotic cases”, anekdotikus esetek. Az anekdotát azonban nem a köznapi értelemben kell érteni,  nem kevéske valóságtartalommal bíró történetként, hanem orvosi műszóként kell értelmezni. Az ön által említett ilyen esetek is az Avemar meglepő hatékonyságára irányítják a figyelmünket. Bár a tudomány játékszabályai szerint bizonyító erejük nincs, mégis előrevetíthetik, megjósolhatják a készítmény új alkalmazási területeit és jelentőségét. Nekem nagy öröm ezekről az esetekről értesülni; a kutatónak, ha tudományosan nem is, de lelkileg jót tesznek az ilyen történetek.
Névjegy
Hidvégi Máté (1955, Budapest): biológus–mérnök, PhD, a kémiai tudományok kandidátusa, habilitált doktor (kémia), címzetes egyetemi tanár. Az ő nevéhez is fűződik az instantizált gyógynövénykivonatok magyarországi gyártásának és gyógyászati felhasználásának bevezetése és ezzel az úgynevezett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények egyik első generációjának kifejlesztése. Az Esterin nevű koleszterinszint-csökkentő tabletta feltalálója. Az orron keresztül alkalmazható influenzavakcina magyarországi kifejlesztésének egyik kezdeményezője. Legjelentősebb tudományos eredménye a daganatos betegek orvosi tápszereként törzskönyvezett Avemar kifejlesztése.
Címkék: Orvostudomány