• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

A Szabad Föld Kupa története (8.)

Szerző: Palágyi Béla
Elérkeztünk a Szabad Föld Kupa utolsó eseményeihez, a csaknem négy évtizedes missziónk lezárásához. Sorozatunk nyolcadik részében a 2000-2003 közötti évek történéseit vesszük sorra.

Fotó: Bohanek Miklós

Azokat hívtuk közös nosztalgiázásra, akik a Szabad Föld Kupa labdarúgótorna nézői, szurkolói, netán tevékeny résztvevői voltak. Palágyi Béla rovatvezetőnk negyven év történéseit rendezte egybe, ezt olvashatták folytatásokban a Szabad Föld Online-on.

2000: A sidney-i olimpia és a víz
Olimpia Sydneyben, ahol vízben jók voltunk: Kovács Ágnes a 200 méteres mellúszásban olimpiai bajnoki címet szerzett, győzött a férfi vízipóló csapatunk is. Az éremtáblázaton 13. lett Magyarország, 8 arany, 6 ezüst és 3 bronzéremmel.

Fejér és Pest megyei csapat jutott a Szabad Föld Kupa döntőjébe, Bodajk és Tápiószentmárton. A Tápióságban igazi futball-láz tombolt, mivel Szentmárton hatalmasat menetelt: a megyei bajnokságban szereplő együttes a legjobb négy közé verekedte magát a Magyar Kupában. Erre sem volt példa az eltelt negyven év során! Fejős Pál edző fiait végül a Vasas állította meg, de azért a félidő ott is 1:1-re állt, végül 4:1-re nyertek a piros-kékek.

Az 1947-ben alakult Bodajki Bányász jogutódja – a bányász jellegre a fekete-fehér szerelés utalt – a Bodajk SE 1995-ben hosszú szenvedés után jutott fel a megyei I. osztályba. A kupasorozatban a Kispesttel 1:1-t, a Doroggal 0:0-át játszottak, míg a Százhalombattát 3:2-re legyőzték. A 32 között a végállomás az Újpest volt, 3:0-lal.

Bodajk SE – Tápiószentmárton SE 1:1 (1:0). (Tizenegyesekkel 4:5). Népstadion, 1500 néző, vezette: Szarka (Boda, dr. Szabó).
Bodajk: Hegedűs – László Cs., Tóth Z., Cs. Nagy, - Sipos J., Sipos Sz., Kádas, Gálos, Kovács I. T. – Fogarasi, Pálfi. Edző: Hartyányi Gábor.
Tápiószentmárton: Boda – Bató, Pálinkás, Nagy Z., Kézér – Baranyi, Simon, Gulácsy, Bori – Tóth I., Molnár T. Edző: Fejős Pál. Cserék: Molnár helyett Mózes, Kovács I.T. helyett Kellner ( mindkettő a szünetben), Kádas helyett Kovács Z., az 56. percben, Fogarasi helyett Császár a 81. percben.

A bodajkiak kezdtek jobban, technikás, ügyes játékuk meg is hozta az eredményt: a 33. percben a baloldalon Pálfi remek labdával ugratta ki Cs. Nagyot, a védő éles szögből ballal lőtt és a labda a kapufáról vágódott a szentmártoni hálóba, 1:0. A második játékrészben a tápiószentmártoniak uralták a pályát, ráadásul ekkor történt, hogy a bodajkiak rutinos védője, László Csaba megsérült, de folytatta a játékot. (Kiderült, hogy eltörött a lábujja és ennek a későbbiekben jelentősége lett!). A mezőnyfölény aztán góllá érett, az 52. percben Gulácsy középen indította Tóth Imrét, aki rávezette a labdát a kifutó Hegedűsre, majd egy lövőcsellel elfektette a kapust és közelről egyenlített, 1:1.

Aki rendszeres szurkoló volt az elmúlt Szabad Föld Kupa döntőkön, az már sejthette, hogy ismét a büntető rúgások tesznek majd igazságot – s úgy is lett. Jöttek a tizenegyesek, és csak nem akart hibázni senki! László Csabára került a sor és az ő törött lábujja hozta ezúttal a hibát… Győzött és örömmámorban úszott a Tápiószentmárton.

Torgyán József, a fővédnök helyett személyi titkára adta át a vándorserleget. A tápósági csapat Tóth János polgármester, társaságában éjjel egy órakor vitte körbe a faluban a trófeát, amit addig már Tápióbicskén, a Vadász vendéglőben felavattak. Úgy érezték a fiúk, hogy a Magyar Kupában való helytállásért feltétlenül kijárt nekik a Szabad Föld Kupa.

2001: a terror éve
Meghalt Csermák József, olimpiai bajnok kalapácsvető, aki 60.34 méterrel tartotta a világcsúcsot. Tapolca díszpolgára volt. Nem sport, de történelem: szeptember 11-én terrortámadást hajtottak végre a New York-i World Trade Center ellen.

A Szabad Föld Kupáért ebben az évben négyen harcoltak az elődöntők során: Nyékládháza, Győri Dózsa, Sényő és Gyirmót. Szépen szerepelt a Magyar Kupában, de a selejtezőkben kiesett Nyíregyháza-kertváros, Jobbágyi, Lipót, Kemenesalja, Kiszombor, Abaújszántó, Akasztó, Iváncsa és Püspökladány.

A döntőbe jutásért először Nyékládháza fogadta a Győri Dózsát, és az esélytelenek nyugalmával, minden teketória nélkül 3:0 arányban hozták a hazai – tegyük hozzá, hepe–hupás – pálya előnyét. A fiaskót követő napon lemondott a győriek edzője, Póczik József, aki elismerte, hogy a nyékládháziak ilyen arányban is megérdemelték a győzelmet. Molnár János, klubigazgató – az ideiglenes edző – fogadkozott, hogy „na, majd a visszavágó!” Aztán Győrött a Dózsa ledolgozta hátrányát, 3:0-ra győzött, ám a büntető párbajban a Borsod megyeiek voltak a jobbak, így ők lettek egyik szereplői a döntőnek.

A másik ágon a Gyirmóton megvívott 1:1 arányú döntetlennel véget ért elődöntő után a sényőiek biztosak voltak benne, hogy otthon döntésre viszik a dolgot. Nem így történt: a már „leírt” Gyirmót fesztivált rendezett a Nyírségben, s 4:1 arányban leckéztette meg a meccs előtt oly magabiztos sényőieket! A Szabad Föld Kupa döntőjében tehát Nyékládháza és Gyirmót adott egymásnak randevút az Üllői úton.

Gyirmót SE – Nyékládháza SE 3:1 (1:0). Üllői út, 2000 néző, vezette: Bede (Ring, Tompos).
Gyirmót: Vörös – Tóth, Horváth (Hegedűs a 46. percben), Kövecses, Nátz, Bognár, Segovits, Vollai, Szekeres, Vedres(Szabó A. a 90. percben), Présing (Halász a 73. percben). Edző: Horváth László.
Nyékládháza: Regecz – Horváth, Borbély, Gaál, Kozár, Kerékgyártó (Pataki az 50. percben), Szűcs, Járai, Braun (Nagy a 74. percben), Vidinczei (Balázs a 79. percben), Tóth. Edző: Kapitány Béla.

A kánikulai melegben a 12. percben az esélyesebbnek tartott Gyirmót egy szép fejes góllal szerzett vezetést: Vollai beadását Natz bólintotta Regecz hálójába, 1:0. Lobogtak a gyirmótiak sárga kék zászlói, zengett a „mi vagyunk a jobbak!” szólam a „B” középről, és valóban így is volt: a Győr megyeiek uralták a játékot. Aztán a második félidőben fordulni látszott a kocka: a 60. percben a nyékládháziak Braun tizenegyes góljával egyenlítettek, 1:1. A 72. percben az egykori ifjúsági válogatott, Segovits tizenhat méteres bombájával újra vezetéshez juttatta a Gyirmót együttesét, 2:1. A 85. percben végleg eldőlt a kupa sorsa: Halász indítását követően az immár felnőtt Segovits emelt a hálóba, 3:1.

Horváth Ernő, a gyirmótiak főszponzora így nyilatkozott: – Fantasztikus volt a csapat! Ezért a fényes diadalért sokat áldoztunk, de megérte. Üzenem a kis csapatoknak, hogy érdemes a Magyar Kupában foggal-körömmel harcolni. Az élményt, amit most az Üllői úton átéltünk, semmivel sem lehet pótolni.
Serfőző József, a nyékládháziak klub elnöke nem kesergett: – Nincs miért szégyenkeznünk,felejthetetlen ünnep volt a Fradi-pályán játszani!

Kijutott a díjakból a jól szereplő gárdáknak, a Volán Sényő szakosztály-igazgatója, Nagy János tíz futball-labdát vihetett haza, a harmadik helyezett Győri Dózsa csapata egy felszerelés garnitúrával lett gazdagabb, a döntő főszereplői szintén degeszre tömött sporttáskákkal távozhattak az Üllői útról. Elmúlt éjfél, mire a gyirmóti csapat hazaért, ám otthon több százan hajnalig ünnepelték a Szabad Föld Kupa győztesét.

2002: téli olimpia a terror elleni védekezés jegyében
Salt Lake City (Egyesült Államok) a nem sokkal korábbi terrortámadás ellenére is téli olimpiát rendezett, melyet George Bush elnök nyitott meg.

Simán indult a Szabad Föld Kupa 2002-es döntője. Ezúttal nem volt szükség előcsatározásokra, hiszen egy megyei, illetve egy Budapest-bajnokság első osztályában szereplő csapat, a Nagyvarsányi SE és a Bp. Erőmű jutott a Magyar Kupában a legjobb 32 közé, s ezzel a Szabad Föld Kupa fináléjába.

A döntő helyszíne a Győri ETO stadion volt, május elsején tehát nem munkával, hanem futballal ünnepeltek a Rába partján. Az előmérkőzés az Újpest–Haladás Magyar Kupa döntőre hangolt, bár korábban volt rá példa, hogy a „kiscsapatok” meccse izgalmasabb és olykor színvonalasabb volt, mint az utánuk következő „nagyoké”. Az Erőmű SE azzal csinált történelmet, hogy „személyükben” először játszott fővárosi együttes a Szabad Föld Kupáért. A játékosok átlagéletkora 24,6 év volt, tévedett, aki azt gondolta, hogy kiöregedett pesti focisták vezetnek le náluk.

A nagyvarsányiak nehezményezték, hogy a győri helyszínig szinte az egész országot át kell utazniuk, ezért már az előző napon megérkeztek a játékosok – a szurkolók közül azonban csak kevesen keltek útra, jóllehet, egy közeli helyszínre igen csak népes küldöttség kísérte volna el a fiúkat.

Bp. Erőmű SE – Nagyvarsány SE 3:3 (2: 2) (Tizegyesekkell 4:2) Győr, ETO stadion, 1000 néző, vezette: Hanacsek (Kovács P., Nagy I. A.).
Bp. Erőmű: Skadra – Fehér Z., Laborcz, Ottlik ( Szabó Z. a 32. p.) – Bábik, Szűcs, Haffner, Dudás (Nemes 65. p. ), Bernáth – Szőke L. (Gosztonyi 81.p.) Galántai. Edző: Öhler László.
Nagyvarsány: Koszta – Balogh G., Danku, Tóth Zs. – Orosz, Szőke J. (Szőke II. István 90.p.), Bartha (Tóth P. 68. p.), Szőke I. István, Szervánszki Cs. – Balogh P., (Szervánszki G. 86. p.), Kerekes. Edző: Bereczki Lajos.

Bár mindenki a fővárosi technikás játékosok győzelmét jósolta a lelátón – kivéve persze a maroknyi beregi sportbarátokat –, úgy tűnt, meglepetés születik: Szervánszki Csaba a 11. percben Danku előre ívelt labdáját a jobb alsó sarokba vágta, 0:1. Hiába rohamozott a fővárosi csapat, a gól ők kapták: a 27. percben Kerekes fejjel csúsztatta meg a labdát, melyre Orosz remekül érkezett és hét méterről szép gólt lőtt, 0:2. Bizony, éledeztek a varsányi remények és tejes joggal! Sokan már a fennállásának félévszázados évfordulóját ünneplő vidéki együttes vitrinjében látták a kupát. Galántai viszont másként képzelte a végeredményt: a 28. percben Bábik jobb oldali beadását bólintotta a hálóba, 1:2, majd tíz perc elteltével Laborcz labdáját juttatta ugyancsak fejjel a kapuba, 2:2. Galántai feje, bizony aranyat ért!
A második félidőben úgy látszott, döntésre viszik a dolgot a fővárosiak: miután Hanacsek nem adott büntetőt Kerekes buktatásáért (a kifutó Skadra vágta fel kíméletlenül) sorsszerű volt, hogy az ellenfél jut vezetéshez: Bábik fejelt kapura, Koszta csak kiütni tudta a labdát, melyet Szőke I. juttatott a hálóba, 2:3. Hanacsek ezután a reklamáló Szervánszki Csabát kiállította, és úgy tűnt, a hátralévő idő merő formalitás. De a tíz főre fogyatkozott Nagyvarsány nem adta fel, Kerekes remek egyéni akció végén bosszút állt Skadrán: kilőtte kapujának jobb alsó sarkát.

A büntető rúgásokra „elfogytak” a vidéki fiúk, nem tudtak kellően koncentrálni, így Haffnerrel, Galántaival, Gposztonyival és Laborcz-cal szemben csupán Orosz és Tóth rúgta be a ráadás tizenegyest.
– Jó kis mérkőzés volt – nyilatkozta Szűcs Ilona, Nagyvarsány polgármester asszonya. – Nekünk, az 1534 lelket számláló falunak, már az is nagy fegyvertény, hogy a döntőbe jutottunk.
– A jogtalan kiállítás megviselt bennünket, pedig edzésen tíz büntetőből tízet berúgunk – kesergett Orosz Csaba a meccs után.

A díjkiosztás ünnepélyes keretek között zajlott, Hanacsek bíró ezúttal nem kapott semmilyen kitüntetést…

2003: a Szabad Föld Kupa utolsó éve
Ez sem sport, de történelem: 2003. március 20-án, 2 óra 35 perckor az amerikai és a brit egységek megkezdték a háborút az iraki rezsim ellen. Bombatámadások Bagdad ellen.

2003. május 6-án, 14.30-kor a Népstadionban, a Ferencváros–Debreceni VSC Magyar Kupa döntő előtt játszott a Szabad Föld Kupa döntőjében az utolsó két résztvevővel lezárult egy híján negyvenéves történelmünk. A két döntős a Szár és az Enese csapata volt.

A „nagydöntőben” a hívek a Ferencváros győzelmének örülhettek, a zöld-fehérek tizenkilencedszer szerezték meg a díszes trófeát. Ami megmaradt a mérkőzésből, az Szűcs Lajos elképesztő potyagólja volt, s csak azért nem ment el rajta a meccs, mert barátja, Tököli Attila kétszer is betalált a debreceni Balogh kapujába.

De térjünk vissza a Szabad Föld Kupára. Az eneseiek újoncok voltak a megyei II. osztályban, amikor a kupadöntőbe jutottak. Főként hazai pályán volt gyenge a mérlegük, szerencse, mondták, hogy a kupadöntő idegenben lesz.
A száriak viszont pompásan kezdték a tavaszt: az első négy mérkőzés négy győzelmet hozott a megyeiben, ebben volt 11: 1 arányú diadal is, de volt az angol – magyart idéző 6:3 is. A csatároknak azért kellett számolatlanul rúgni a gólokat, mert a védelem áteresztő képessége sem volt mindennapi…

Az utolsó Szabad Föld Kupa döntő jegyzőkönyvéből:
Szár – Enese 3:1 (2:0). Puskás Ferenc stadion, 1500 néző, vezette: Solymosi (Wenczel, Takács)..
Szár: Ifjú Péter – May Attila, Iváncsik László, Kin István – Kellner Nándor (Ormándi Attila 29. p.) – Bernhardt Ferenc, Kiss Zsolt, Sátori Péter (Szmolka Imre 60. p.) Iméli László,- Szabó Zoltán, (Sátori Gábor 88. p. ), Házenfratz Gábor. Edző: Lacza Albert.
Enese: Farkas Péter – Majlinger Csaba, Nagy II. József, Józsa Szabolcs, Nagy I. József (Dömötör Csaba 66. p.), - Szakács Gábor (Metky Tamás 61. p.) Gősi Béla (Tóth Balázs, 58. p.), - Vízler Zsolt, Horváth Sándor, Végh Antal, Horváth Vilmos. Edző: Gyurmánczi Attila.

Még így, haló porában is impozáns helyszín volt az egykori Népstadion. A Szabad Föld Kupa szereplői hallani vélték a folyosón Puskás, Kocsis, Hidegkúti, Czibor stoplijainak kopogását – legalább is olyan elfogódottan öltöztek a hűs folyosók mélyén…

Aztán elkezdődött és már az első percben Házenfrancz Gábor megmutatta, ki az úr a házban: közvetlen közelről bombázott az enesei kapu közepébe, 1:0. A félidő lefúvása előtt Iméli 25 méterről elvégzett szabadrúgása talált utat a hálóba, 2:0. A második félidőben folytatta közönségszórakoztató játékát Enese, a gólt viszont Szár rúgta: a 47. percben Iméli László juttatta a labdát az ellenfél hálójába, 3:0. Talán túlzottan merész a következtetés, de a német kisebbségi település fiataljai mintha a bajor futballból villantottak volna fel valamit. Az eneseiek viszont „magyarul” futballoztak: meghaltak a szépségben… Azért az 50. percben Majlinger okos góllal szépített, a tizenhatos vonalról ívelt a kapu jobb oldalába. 3:1.

S ezzel – mint később kiderült – véget ért a Szabad Föld Kupa majd négy évtizedes tündöklése...

Sorozatunk szerzője nevében is köszönjük megtisztelő figyelmét!

Kattintson a fotóra és megnyílik képgalériánk!
Címkék: Szabad Föld Kupa