• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Amit elképzelni sem lehet: a 4H-s gyerekek

Szerző: Scipiades Erzsébet
Hátrányos helyzetük mértéke alapján a tanintézményekben 2H-s és 3H-s gyermekeket tartanak nyilván. Abaújkéren viszont megalkották a 4H-s, vagyis a hihetetlenül halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fogalmát. Merthogy az északkeleti országrészen olyan körülmények között élnek gyerekek, aminek leírásához kevés a hivatalos rubrika. Számukra mentsvár a Wesley-féle szegényóvoda és -iskola.

A kicsiknek is van helye itt

Miskolc, Szikszó, megyünk a határ felé. A hejcei Borsóheggyel szemközt megállunk, és belépünk a kassai mesterek által a XVIII. században felépített abaújkéri vadászkastélyba. A park nagy, egy részében állatokat tartanak, akár egy állatparadicsomban, együtt a kecske, a birka, a kacsa, a lúd, a tyúk. Az elkerített részben emuk rohangálnak, a póniló komótosan a kerítéshez baktat.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vagyunk, alig pár kilométerre az ország híresen legszegényebb településétől, Csenyététől. A 4H-s gyermekek kollégiuma az abaújkéri vadászkastélyban található, százan laknak benne. Mellette a 4H-sok iskolája, ahol 570-en tanulnak. S ahol Budai Sándor igazgató kezdetben cipőkről beszél:

– Anyám mesélte, aki 1938-ban született, hogy hajdanán a szegénység akkora volt, hogy a családokban a gyerekeknek összesen egy pár cipő jutott. Az iskolába ezért jártak felváltva. Anyám a múltról mesélt, én meg mostanában szembesülök ezzel, amikor a környező településeket, Csenyétét, Fájt, Fulókércset vagy Szemerét járom. Hihetetlen a munkanélküliség és a szegénység. Nem tudom, Budapesten hogy élnek az emberek, csak azt, hogy errefelé rengeteg az olyan gyerek, aki kizárólag nálunk, az iskolában eszik. Itt ebédel, és legközelebb csak másnap délben jut ételhez. A környékről a tanulókat az öreg iskolabuszunk szállítja, és amikor reggelente megérkeznek, sokszor zsíros kenyérrel és forró teával várjuk őket, hogy az iskolában ne szédelegjenek. Volt már olyan gyerekünk, aki az éhség miatt összeesett. Otthon nincs mit enni, hétvégére egy nagycsalád vesz egy vekni kenyeret meg húsz deka párizsit. Vagy három csirkefarhátot. A krumplit is szemenként kérik a boltban. Öt szem krumpli egy nagycsaládnak.

Az abaújkéri Wesley János Általános Iskola és Szakiskola 2005 óta működik, a családi napközi és óvoda 2011-től. A Wesley-féle szegényóvodákat és -iskolákat a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tartja fenn.
*
A Földön ma mintegy kétmilliárd tizennyolc éven aluli él – minden második kirekesztettségben és extrém szegénységben. Az Evangéliumi Testvérközösség az ország azon tájegységében vett át senkinek nem kellő iskolákat, senkinek nem kellő cigánygyerekekkel, ahol nagy az ínség és a kirekesztettség.

Legismertebb tagintézményük Budapesten, a Dankó utcában található; 2004 szeptemberében a hajléktalan óvodások számára nyitották meg. Azok részére, akiknek a szülei a vidéki munkanélküliség és nyomor elől menekültek a fővárosba. Volt olyan sokgyerekes család, amelyik hónapokon át egy kivénhedt személygépkocsiban lakott. Mások pincében, bontásra ítélt önkormányzati lakásban vagy ágybérletben húzták meg magukat. Ha pedig semmi nem sikerült, akkor maradt a tér, az utca.

Az ország egyetlen hajléktalanóvodáját sokan, sokáig szégyellték. Pedig 2004-ben a magyarországi hajléktalan gyermekek száma elérte az ezret. Iványi Gábor metodista lelkészhez egyre több vidéki hajléktalan vagy hihetetlenül szegény szülő fordult azzal, hadd hozhassák ide a kisgyermeküket. A szegényóvodát 2005-ben Sir Roger Moore színész, az UNICEF (a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete) jószolgálati nagykövete is felkereste.
*
Az abaújkéri iskola vezetősége olyan modellt talált ki, ami Hollandiában már jól ismert. Az igazgató a disznóólakból kialakított szakmai elméleti tantermek mellett magyarázza, itt bizony nem osztogatnak senkinek semmit. Akinek az a feladata, hogy tanuljon, annak ez kutya kötelessége. Aki meg gyakorlaton van valamilyen szakmában, az dolgozik. Itt. Kőművesként, asztalosként, fodrászként, szakácsként, fűszernövény-termesztőként, panziós falusi vendéglátósként...

Van három anyadisznó, tizenhat kecske, a birkák februárban ellenek, készítik már számukra a téli szállást. A szegényiskolának gyümölcsöse is lett 200 meggyfával; mindegyiknek nevet adtak, az igazgató fáját Sanyinak hívják. Van tankonyhájuk a faluban, meg fűszernövénykertjük, fóliasátruk. A vadászkastély egyik pincéjét most tisztították meg és tették alkalmassá a gombatermesztésre. A tanfodrászműhelyüket maguk burkolták, festették – a faluból is járnak ide vendégek, még az egyik államtitkárnak az édesanyja is.

Az újkéri Wesley-pedagógusok roppant különösek. Az egyetemet végzett fizikatanár itt például férfi-női mesterfodrász: Bisztriczki János – szerinte a világ legtermészetesebb módján – az elméletet tanítja a fodrásztanulóknak. A szegényiskola biológia szakos tanára meg kutatóbiológus, ökológus: Vitéz Gábor Miklós a Sajó és a Sajó völgye rovartanát, lepkéit tanulmányozza. Olyan fajokkal foglalkozik, amelyek kihalófélben vannak. Egyik nap szegényiskolában tanít, máskor országos és nemzetközi konferenciákra jár. Most éppen természetvédelmi szakkört akar indítani. A másik biológiatanáruk meg műkörömépítő, jövőre már ezt is lehet szakmaként tanulni. A földrajz–történelem szakos tanáruk végzett értékbecslő és adószakértő. Az igazgató asszisztense sem maradhat ki, gyors- és gépírást tanít a gyerekeknek.

Az állatpark terápiás célokat is szolgál, a tanulók között ugyanis sajátos nevelési igényűek is vannak. Svédországban bevált az emuterápia – itt is van most már három állat. Kezdetben az Alföldről hoztak kettőt; kiderült, jól választottak, mert az egyik lány, a másik fiú. És a lány egyszer csak elkezdett tojni, a fiú meg ráült a 70 dekás tojásra és kiköltötte. Az emu roppantul szereti a rendszerességet, és a gyerekeknek, akik gondozzák, ez kimondhatatlanul sokat számít. De az is terápia számukra, amikor azt látják, a disznó megfialt és hogyan gondozza a malacait.
*
A vadászkastély emeletén található egy különleges családi napközi, amely egyedülálló az országban. Még a minisztériumból is eljöttek megnézni, hogyan működik. Ezt is az igazgató úr eszelte ki – súgja meg Kicsiné Balogh Margit napközivezető –, miután azzal szembesült, hogy a lányok 14-15-16 évesen gyermeket szülnek, aztán otthon maradnak a babával, és kimaradnak az iskolából. Rosszabb esetben a baba édesapja is.

– Úgy gondolkodtam – magyarázza az igazgató úr –, attól, hogy a lányok egyszer megbotlottak, még nem szabad róluk lemondani. Ekkor találtam ki a családi napközit: ide behozhatják a babákat, akikre szakképzett gondozónők vigyáznak. Ha szoptatni kell, az anyát addig elengedjük a tanóráról. Később megebédelnek és együtt a babával hazamennek. Ha nem tudom ezzel a szolgáltatással „visszacsalogatni” az anyát, sosem fogja a nyolcadikat befejezni és szakmája sem lesz.
Előfordult, hogy olyan csecsemőt hoztak a napközibe, akit a mérhetetlen szegénység miatt újságpapírba pelenkáztak be. De kétévesen is került be gyerek úgy, hogy még nem tanult meg rágni. Ha éhes volt, bömbölt. Rekedtre ordította magát, mint otthon, ahol nem volt mit enni.

Az igazgató szerint egy családi napközinek sok hozadéka lehet. Megtanítják az anyákat a csecsemőgondozásra, és arra is, hogyan szoptassanak vagy hogyan adagolják a tápszert. A nyolcadikat végző, putriból idekerülő anyuka sötét bőrű kisgyereke itt együtt játszik az egyetemet végzett tanárnő szőke kisgyerekével.
*
A tanárok azt figyelték meg, hogy a kerteket, amiket a családok évtizedeken át nem műveltek, most újból gondozzák. Az iskola ugyanis csinált egy kiadványt, amiben leírták, le is rajzolták, hogyan kell veteményezni. A füzetet a gyerekek hazavitték, és megtanították az apjukat, az anyjukat.

Az iskola népszerű a 4H-s gyerekek körében. Azokéban, akiket már számtalan helyről eltanácsoltak, kitettek. Még nyolcvan kilométeres távolságból is jönnek ide. Mint például az a lány, aki annak idején, mikor először idehozták, elkapta az igazgató úr kezét és megharapta. Ösztöndíjas, péknek tanul. Addig ment családgondozótól önkormányzatig, míg a három testvérét ebbe az iskolába nem hozhatta. Mindannyian kollégisták. Pár évvel ezelőtt, amikor a tél ugyancsak kopogósra sikerült, a szünet után, pénz híján, gyalog indultak vissza a kollégiumba.

– Ezek a gyerekek mérhetetlenül szegények – mondja Kicsiné Balogh Margit. – Ezért ha lázasak, ha megbetegednek, nem küldjük őket haza, mert tudjuk, a szülőnek nincs miből megvenni a gyógyszert. Vannak, akik heti öt napra csak egy váltás ruhát tudnak biztosítani. Nincs több. A kollégiumi szekrények szinte üresek. Nincs mit beletenni. A gyerekek mintegy kilencven százaléka cigány, tíz-tizenöt százalékuk nevelőszülőknél él.

Jámbor Ferenc János a szakácsok elméleti tanterme előtt áll, ami valamikor disznóól volt. Azt mondja, ha a szakács után a pékszakmát is elvégzi, elmegy külföldre. Valahova Európába, mert itthon, ha ránéznek egy romára, azt mondják, csókolom.
– Tizenkilenc éves vagyok, 22-23 éves koromig maradhatok a rendszerben. Ha tanulok, akkor kapok családi pótlékot, és lehetek a nevelőszülőknél. Az igaziak elhajítottak. Hátul lehet is látni a lyukat a fejemen. Betörték az igazi szüleim. A papírok szerint háromszor kellett az orvosoknak újraéleszteniük. Az igazi szüleim az akácfához is kikötöztek. Ott voltunk a testvéremmel együtt reggeltől estig. Most már jó, az összegyűlt családi pótlékból vettünk egy kis parasztházat. Csak az a baj, hogy a régi szenvedés, amíg élek, bennem marad. Mert ha kicsit is beverem a fejemet, azonnal vérzik. Az iskolában az a jó, hogy szépen beszélnek, szépen tanítottak. Hogy van szakmám, és nem vagyok az utcán.
*
Abaújkér, Nagykinizs, Hernádkércs és Felsődobsza. A Wesley János intézmény, a tagóvodáival és tagiskoláival együtt, már 1057 fős. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tanintézményeiben majd’ 3000, többségében 4H-s diák tanul. Szociális étkeztetésük napi egymillió forintba kerül.

Mindjárt itt a tél, az abaújkéri 4H-soknak jó lenne néhány pár téli cipő. Leginkább az alsósoknak. Ha csak két pár adódna, mondja az igazgató, azt is megköszönnénk.