• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Családi téboly

Szerző: Hardi Judit
Ismerős az alaphelyzet: karácsonykor összegyűlik a család, a rokonok a legjobb arcukat mutatják, hiszen ünnepkor szeretni kell mindenkit. Nem beszélünk a rosszról, nem hozzuk szóba a rég- és közelmúlt kisebb-nagyobb sérelmeit. Jól viselkedünk. Aztán, ahogyan telnek az órák, fogy az alkohol és a türelem, elpattan valami, s az idillnek lőttek.

Családi játszmák - Fotó: Takács Tamás

Ezt a szituációt dolgozza fel az Orlai Produkció legújabb előadása, az angol Sam Holcroft darabja, a Családi játszmák. Többszörösen átvitt értelemben fontos a cím. Az idős szülőkhöz megérkezik a két fiú: az egyik a feleségével és kamasz lányával, a másik pedig a barátnőjével. Játszanak egymás előtt, egymásnak, egymással. S csak úgy, akár az átláthatatlan kártyajáték szabályai, az este tébolyba csap át.

A színlap intellektuális komédiát ígér, a nézőt cinkosként vonja be a játékba. Kivetítőn olvashatjuk a tudnivalókat, például, hogy az egyik fiú csak akkor hazudhat, ha ül, az anya csak akkor nyugszik meg, ha takarít. Érdekes kísérlet, ám hamar feleslegesnek érezhetjük: a tűpontos színészi játéknak köszönhetően hamar átlátunk a szereplőkön.

A Réti Adrienn által megszemélyesített, kicsit hebehurgya, a többieket örökké szórakoztatni vágyó, szeretetéhes színésznőn és párján, az Ötvös András alakította fiatalabbik fiún, aki csak evéssel tudja megnyugtatni magát, s akinek rég eltemetni próbált érzelmekkel kell szembesülnie az este folyamán.

Járó Zsuzsa az elsőre hidegnek tűnő, rendkívül frusztrált és az anyósa által folyton kritizált negyvenes anyát alakítja, míg Kútvölgyi Erzsébet a fiúk anyjaként a rendmániás és örökké szorongó, érzéseit elfojtó nagymama szerepében remek. Kisebb, ám annál meghatározóbb a szerepe az idős, szinte beszédképtelen apának (Papp János) és a kamaszlánynak (Csikász Ágnes), akiről vita folyik, ám lapot nem osztanak neki. Mindannyiuk közül kiemelkedik az idősebb fiúként Szikszai Rémusz, aki semmit nem vesz komolyan és remeg a kudarctól – az este legjobb pillanatait neki köszönhetjük.

Bár komédiát várunk, könnyed nyáresti szórakozásról szó sincs. Sokkal mélyebb családi dráma bontakozik ki a színpadon, mint amit az első felvonás mutat. Nevetni persze lehet, de a keserű szájíz megmarad: csak bántjuk egymást, pedig oly egyszerű lenne szeretni.

Réti Adriennel interjú olvasható laptársunk, a Vasárnapi Hírek hasábjain, és honlapján, itt.

Címkék: Színház