• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Gyógyít is a láz

Szerző: F. T. B.
TALÁN NEM MINDENKI TUDJA, mi is történik az emberi szervezetben, amikor a testhőmérséklet megemelkedik, de azzal már a kisgyerekek is tisztában vannak, hogy a láz nem kellemes állapot. Viszont segíthet a gyógyulásban: a lázas állapot felgyorsíthatja a szervezet védekezőképességét.

A felhevült, lázas test harcol a fertőzéses és daganatos megbetegedések ellen. A Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portálnak Mike White, a Manchesteri Egyetem vezető biológusa azt nyilatkozta, hogy a hőmérséklet változása hatást gyakorol a szervezet betegségekre adott immunválaszára, vagyis segít a kórok elleni védekezésben. Példaként felhozta, hogy a melegebb helyen élő egerek között ritkább a gyulladásos és a daganatos megbetegedés.

A folyamatot a Warwicki és a Manchesteri Egyetem kutatói azzal magyarázták, hogy a gyulladást jelző anyagok speciális fehérjéket hoznak működésbe a szervezetben. Mindezt úgy kell elképzelni, mintha a sejtekben lenne egy „óra”, ami 34 Celsius-fokos testhőmérsékletnél lelassul, 37 fok felett pedig felgyorsul. Ennek ismeretében újfajta gyógyászati és gyógyszeres kezelési módszerek fejleszthetők ki.

A hőkezeléses módszer nem ismeretlen a magyarok előtt – jóllehet, ma is inkább az alternatív gyógyászat része. Szász András fizikus már a múlt században megalkotta úgynevezett hipertermiás készülékét, ami 42 Celsius-fokra melegíti a testben – vagy adott testszakaszon – keringő vért, így a rákos sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, ezért védtelenebbé válnak a kezelésekkel szemben. Igaz, az egészséges sejtek sem hevíthetők sokáig: a tartósan magas testhőmérséklet keringési elégtelenséghez vezet.

Az orvoslás számos területen sokat fejlődött az elmúlt két-háromezer évben, más tekintetben viszont jelentős a lemaradása – különös talán, de a láz megítélésében is. Azt már az ókorban is megtapasztalták, hogy az ember testhőmérséklete változik. Ha valaki nagyon forró lett és kipirult, görcsök tartották béklyóban, akkor a testét lehűtötték vagy eret vágtak rajta, de az is bevett gyakorlatnak számított, hogy illó- és hűsítő olajjal kenegették. Mindeközben fogalmuk sem volt arról, hány fokos is az ember testhőmérséklete, s hogy ahhoz képest mi számít láznak. Míg az ötletből megszületett a lázmérő őse, egészen a XVI. századig kellett várni. Santorio Santorio itáliai orvos megkérte tudós barátját, Galilei Galileit, hogy készítsen olyan szerkezetet, amely alkalmas a hő mérésére. Galilei termoszkópja a meleg levegő tágulását mérte, de lázmérőnek még nem volt jó. Daniel Gabriel Fahrenheit ezt az ötletet vitte tovább, és a XVII. század végén borszesszel, valamint a sokkal pontosabb összehasonlító értéket mutató higannyal töltött hőmérőkkel kísérletezett. A Magyarországon is használt hőmérsékleti skálát Anders Celsiusnak köszönhetjük: a XVIII. század első felében készült hőmérőjén meghatározta a víz fagyási és forrási pontját. Érdekesség, hogy először a 100 fokot fogadták el fagyáspontnak, a nullát meg forráspontnak, de Celsius halála után ezt megfordították.

Ma már nincsenek forgalomban a klasszikus, higannyal töltött lázmérők. Az Európai Unió 2009-től betiltotta a használatukat. Ha ugyanis a lázmérő széttört, a higanynak már a gőze is károsította a szervezetet. Napjainkban elektronikus és digitális csodaműszerekkel mérik a lázat. S mivel már ismerjük, hogy a nem túl magas láz hasznos is lehet a betegségek leküzdésében, nem kell hát feltétlenül azonnal megszüntetni, legfeljebb csillapítani. Azonban fontos tudni, hogy a tartós magas láz nem feltétlenül csak a beteg sejteket pusztítja el, így ha valaki a fejébe venné, hogy a gyógyulásához magas hővel kezelteti magát, feltétlenül forduljon a kezelőorvosához.

Címkék: Egészségünk