• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Határtalan csobbanások

Szerző: Palágyi Edit
Amennyiben hűsölni vagy gyógyulni szeretnénk, érdemes felkerekedni és megmártózni valamelyik gyógyfürdőnkben – ezt évente kétszer orvosi rendelvényre is megtehetjük. Immár a határ sem állja útját a csobbanásra vágyóknak: Gyula, Makó és Orosháza összefogott két romániai fürdővel, s egy pályázat jóvoltából együtt csalogatják a vendégeket.

Legtöbbünk fejében feldereng valamilyen kellemes emlék a Gyulai Várfürdő nevének hallatán – mondjuk a régi családi kirándulásokról. Azt azonban már meglepve hallottuk Boros László Attilától, e patinás fürdő igazgatójától, hogy itt nyaranta már alig lehet magyar szót hallani, a fürdővendégek háromnegyede ugyanis Romániából érkezik. Nem csoda hát, hogy a fürdővel egybeépült Erkel Hotel recepcióján is román nyelvű szórólapokon érdeklődnek a vendégek elégedettségéről. A határon át kitartóan jövő-menő turisták adták valószínűleg az ötletet, hogy uniós pályázat jóvoltából közösen népszerűsítsék a két ország öt fürdőjét. Gyula, Makó és Gyopárosfürdő mellett – melyek medencéiben volt szerencsénk megmártózni a határ menti fürdőtúrán – a romániai Buziás és Mennyháza vett részt a programban.

Gyula azon kevés fürdővárosunk egyike, ahol nem dől a panasz a vendéglátókból, hiszen télen is szép számmal érkeznek ide a betegek, akik fájó tagjaikat áztatják, az egykori lovarda medencéjének gyógyvizében tempóznak, balneo- vagy fizikoterápiára szorulnak. (A kezelések listája olyan széles, hogy magunk is elcsodálkoztunk, amikor ilyeneket találtunk rajta: orosz stimuláció, kritikus részek tornája...) Az igazgatótól azt is megtudjuk, hogy a jókora parkkal büszkélkedő várfürdő kissé lestrapált részeit most látjuk utoljára. Még az idén nyáron belevágnak egy 2,5 milliárd forintos felújításba, s olyan élményfürdős elemekkel gazdagítják e helyet, melyekkel főleg a gyerekes családokat vonzzák majd ide. Azért nem gondolják mindezt „öngyilkos” vállalkozásnak, mert az egészség bástyájaként emlegetett Gyula bejáratott hely, ahová ma is özönlenek a vendégek – legfeljebb eztán a nagymamák elhozzák az unokákat is.

Kortól és temperamentumtól is függ persze, hogy ki milyen fürdőhelyet választ. Ha akad a családban pecás, akkor Gyopárosfürdő lehet a befutó. Így ugyanis a családfő az orosházi tavak partján békésen üldögélhet kapásra várva, míg a gyerkőcök az élményfürdőt élvezik, a napi robotban megfáradt családanya pedig a nagy zöld térségek megnyugtató látványában gyönyörködik.

Magunk is meggyőződhettünk róla, hogy a makóiak nem félnek egy kis kockázattól. Ez először a Maros menti kalandpart egyik attrakciójáról jutott eszünkbe: aki nem riad meg egy kis adrenalinfröccstől, a drótkötélpályán 8 méter magasan csúszhat át a folyó felett a túlpartra. Ahhoz is volt merszük a makóiaknak, hogy fürdővárossá álmodják magukat akkor, amikor számos, milliárdokból felépült élményfürdőnk üresen árválkodik. Az önkormányzat az uniós támogatás mellett jócskán eladósodott, hogy 3,6 milliárd forintból megépítse az Európában egyedülálló organikus épületegyüttest. Az ide zarándokló vendégek tömegei remélhetőleg bizonyítják majd, hogy a városatyák nem döntöttek forrófejűen. Abban megegyeztek fürdőtúránk részvevői, hogy a makói Hagymatikum – mely a nemrégiben elhunyt Kossuth-díjas építész, Makovecz Imre utolsó és egyben legnagyobb alkotása – igazi csodavilágot mutat. Varázslatos vízi szentély tárul elénk, miközben e létesítmény mindent tud, amit egy gyógy- és élményfürdőtől várunk: modern gyógyászati részleg működik, s az egyik medencében ráérősen sakkozhatunk is. Igaz, csapatunk vitába keveredett, mert a lányoknak a szépséges hagymakupolákról a török fürdők félgömböt formázó teteje jutott az eszébe, míg a férfiaknak egy-egy kerekded női kebel. Ám milyen unalmas is lenne, ha egyformán látnánk a világot…

ÉVENTE KÉTSZER MEGÉRDEMELJÜK. Nemcsak kellemesebb, de hasznosabb is, ha a tömérdek gyógyszer helyett félévente 2-3 héten át gyógyvíz mellett kúráljuk magunkat – véli az egri Török fürdő reumatológusa, dr. Tóth Katalin. A betegeknek évente két fürdőkúrát is felírhat az orvos, ezt az Országos Egészségpénztár támogatja. A kúrához 15 fürdőbelépő jár, emellett alkalmanként 3 kezelést – ez lehet masszázs, tangentor, iszappakolás vagy épp vízi torna – kaphatnak a páciensek. Aki közgyógyellátásra jogosult, mindezt ingyen veheti igénybe, másoktól kezelésenként – rendszerint néhány száz forintos – hozzájárulást kérnek a fürdők. Ez alól is lehetnek kivételek: Makón például a helybeli betegek kezeléseinek önrészét átvállalja az önkormányzat, így őket ingyen kúrálják. A reumatológus szerint ma sokan csak a wellnessre gondolnak, ha a hazai termálvíz hasznosítása kerül szóba, holott az egészségipar sokkal nagyobb lehetőségeket kínál. Ahogy idősödik a vén kontinens, a rehabilitációs ellátásra egyre többen szorulnak rá, s így egész Európából vonzhatnánk hazánkba a gyógyulni vágyókat. Gyógyvízkincsünk ugyanis páratlan!

MILYEN NYAVALYÁRA JÓ?

A különféle gyógyvizeknek még a színe és az illata is más. Ha fürdőkúrára indulunk, nemcsak a helyet érdemes kinézni magunknak, de a választásban a víz összetétele és hőmérséklete is döntő.

A 72 Celsius-fokosan feltörő gyulai gyógyvíz főleg a kopásos eredetű mozgásszervi megbetegedésekre, a krónikus idegbántalmakra, a nőgyógyászati panaszokra áldásos hatású, s rehabilitációs kezeléseket végeznek vele.

Gyopárosfürdő vize segít a szervezetnek regenerálódni, csökkenti az alvászavart, az ingerlékenységet, emellett fájdalomcsillapító hatású, enyhíti a mozgásszervi panaszokat és a bőrbetegségeket.

Makó gyógyvize kopásos gerincbetegségekre, ízületi és ideggyulladásra, a sorvadt izmok gyógyítására jó, sőt lumbágó, végtagtörés esetén is beválik. Makó fekete aranyaként emlegetik a Maros iszapját, az ebből készült, ásványi anyagokban gazdag pakolás reumára és ízületi panaszok kezelésére ajánlott, de a bőrnek is használ.

Buziás kétszáz éve ismert fürdőhely, de gyógyító klímájáért is érdemes felkeresni. Messze földön híresek ásványvizei. Gyógyforrásai a szívbetegeket is vonzzák, és ivókúraként segítenek az emésztési zavarokon.

Mennyháza (melyet már 1898-ban fürdőhellyé nyilvánítottak) a mozgásszervi rendellenességekkel, például a reumával küzdők és a nőgyógyászati betegségekkel bajlódók kedvelt helye Romániában.