• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Honnan jön a gáz?

Szerző: Biczó Henriett
EGY OVIS IS TUDJA, mi az a szelektív hulladékgyűjtés, de azt már nem feltétlenül, hogy miért fontos. Az energiatudatos gondolkodásra nevelést nem lehet elég korán kezdeni, az EnergiaKuckó ebben próbál segíteni.

Draskovics Ádám felvétele


– Álljatok fel, fogjátok meg egymás kezét. Csukjátok be a szemeteket, és elmegyünk Energiaországba.

– Hogy találunk oda?

– Szólok, ha megérkeztünk. Most kinyithatjátok a szemeteket, már ott is vagyunk.

– De hát még mindig itt vagyunk, az oviban.

– Mindjárt meglátjátok, hogy nem…

A főváros XV. kerületében, a Páskom tagóvodában járunk, ahol Bátorfiné Jeles Anna az EnergiaKuckó játékok segítségével a nagycsoportos gyerekeket Energiaországba varázsolta.

Az E-ON tíz évvel ezelőtt vágott bele a nagy EnergiaKalandba, hogy ötleteket és segítséget adjon a pedagógusoknak, miként lehet az iskolás gyerekeket energiatudatosságra nevelni. A programot Angliából magyar szakértők segítségével ültették át hazai „pályára”. Egy szakértői csapatban hat évvel ezelott merült fel az ötlet, mi lenne, ha nemcsak az iskolásokat céloznák meg, hanem már az óvodásokat is megtanítanák az energiatudatos gondolkodásra. Anna 33 évig volt óvónő, majd hét évig szaktanácsadó, a környezeti nevelést mindig is a szívügyének tekintette.

– Az anyai nagyszüleim falun laktak, sokat voltam náluk. Soha nem pazaroltak, a legutolsó morzsát is hasznosították. Okosan, beosztással éltek – meséli a nyugdíjas pedagógus, aki járja az országot a program népszerűsítésével, aminek kidolgozásában is részt vett. – Óvónők és felsős gyerekek fantáziájából született egy mesekönyv, s készült hozzá foglalkoztató füzet is.

Nem lehet elég korán kezdeni az energiatudatos szemlélet kialakítását. Tény, hogy az otthoni minta meghatározó, de a gyerekeken keresztül talán a szülők hozzáállása is megváltoztatható.

Már a háromévesek is tudják, mi a szelektív hulladékgyűjtés. – Elképzelhetetlennek tartom: ha a gyerek azt mondja, hogy a műanyag flakont ne ugyanoda dobják, ahová a papírszemetet, akkor a felelősségteljes szülő leintené őt – vélekedik Anna, aki szeretné, hogy ez a program is ugyanolyan népszerű legyen, mint az iskolásoknak szóló, ami eddig 205 oktatási intézménybe és 1400 pedagógushoz jutott el országszerte.

A Páskom ovi gyerekei hamar feltalálják magukat Energiaországban. Alagúton kell átbújniuk, ami játékból egy gázcső, s ha hozzáérnek, elreped, gázszivárgás lesz. Vidám kacaj mellett azt is megbeszélik, honnan jön a gáz, mit kell csinálni, ha szivárgást éreznek, s azt hogyan ismerik fel. Óriási társasjáték kerül a földre, játék kártyák az asztalokra, az ovisok az online játékokkal is megismerkedhetnek.

Csillognak a gyerekszemek. Kiderül, hogy a radiátorban nem eleve meleg a víz, miért más a szájvíz, mint az ivóvíz, s ez utóbbival miért kell nagyon spórolni. Sokkal környezetkímélőbb biciklivel járni, mint autóval, és bizony, igencsak hosszú utat tesz meg az áram, mire eljut a konnektorba.

Az óvónők döntik el, mit hasznosítanak az itt hallottakból, látottakból, de segítségül alaposan kidolgozott útmutatót is kapnak. A gyerekek pedig egy-egy mesekönyvet Energiaországról, ahol ugyanúgy élnek a királylányok és a királyfik, mint bármelyik mesebeli birodalomban.

De itt nem az a kihívás, hogy le kell győzni a hétfejű sárkányt, hanem a csapból kifogyott ivóvizet kell pótolni.

Egy foglalkoztató füzet is dukál mindehhez, s amikor azt kérdezik tőlük, ki szeretné elmondani, mi tetszett a legjobban a mai délelőttön, szinte egyszerre lendülnek a magasba a kezek. Természetesen a társasozás – de már a friss tudással is előrukkolnak: kezdve azzal, hogy mindig le kell kapcsolni a villanyt, ha kimegyünk a szobából, odáig, hogy melyek a megújuló energiaforrások.

A tudás csíráját már elültették – a lényeg, hogy szárba szökkenhessen.