• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Itt az ingyenes vakcina!

Szerző: Palágyi Edit
Lassan készíthetjük a papír zsebkendőket, közelítenek a tüsszögős, járványos hónapok. Az ÁNTSZ szerint elérkezett a védekezés ideje: október második felétől már beszerezhető az influenza elleni ingyenes vakcina is, mely két új vírustörzset tartalmaz.

Az influenza elleni egyes védőoltásokat már megvásárolhatjuk a patikákban, a rizikócsoportba tartozók pedig hamarosan megkaphatják az ingyenes oltásokat is. Az idén 1,3 millió adag térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre például a krónikus betegek, a várandós nők, a gyerekek és a nagyobb közösségben dolgozók számára. Egy újfajta készítménynek köszönhetően már a vérzékenységben szenvedők is ingyen védekezhetnek a kór ellen. A hat hónaposnál kisebbek nem kaphatnak a vakcinából, így őket a családtagjaik óvhatják meg azzal, hogy beoltatják magukat. Az idei vakcina a tavalyihoz képest új törzsekkel bővült, mivel az elmúlt szezonban olyanokat is megbetegített a B vírus, akik kaptak oltást. Az ÁNTSZ szerint tavaly 350 ezren fordultak hazánkban orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, s nagyjából ennyien voltak, akik magukat kúrálták vagy lábon hordták ki a betegséget. Most is december elejére várható a járvány. A világban évente a népesség 10 százaléka betegszik meg, és még mindig 3–500 ezer haláleset történik az influenza következtében.

Eleinket is zavarba hozta – az I. világháború után megjelent egészségügyi könyv tanúsága szerint –, hogy a „spanyol influenza” kórtünetei nem különböztek a közönséges megfázás jeleitől, így nehéz volt e kettőt megkülönböztetni. A megszokott szezonális influenzánál veszélyesebb kór egyébként arról kapta a nevét, hogy először Spanyolországban tarolt, de később Amerikán és Kanadán is villámgyorsan végigsöpört. Hajdan a „hidroterápiára” – azaz a hátgerincen, az arcon és a mellen elhelyezett vizes borogatásokra, az ágyban vett forró lábfürdőkre – esküdtek leginkább, no meg a beöntésekre.

Arra is ügyeltek, hogy a spanyolnáthában szenvedőt ápoló családtagok csak gézből készült védőmaszkban közelítsék meg a betegszobát. A félelem nem volt indokolatlan, ugyanis az 1918-ban kezdődő járványról így írtak a kortársak: „A háború vége felé fellépett spanyolnátha rövid négy hónap alatt majdnem annyi vagy talán éppen annyi emberéletet pusztított el, mint a nagy háború.” Sokszor fiatal, életerős embereket ragadott el, máskor a lappangó tüdővészt lobbantotta fel. A dohányosok között kétszeres volt a halandóság, és az egészségtelenül táplálkozók is gyakrabban estek áldozatul az akkor még ismeretlen eredetű, „heves természetű” kórnak.