• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Nehéz sport a kutyasétáltatás

Szerző: Szücs Gábor
Azzal, azt hiszem, semmi újat nem mondok, hogy Magyarországon nincs könnyű helyzetben sem a kutya, sem a gazdája, ha sétálni indul. (A legutóbbi kedves történet: valaki kutyájával ment az utcán, amikor az emeletről fejükre ráztak egy koszos szőnyeget. A kutyás nem szólt, csak felnézett, mire a nő, fentről: most mit néz? Az utca nem kutyasétáltatásra való! Ugyan belátom, ekkora idiótaság tényleg ritka, de azért fenntartom az előző megállapítást: nehéz sport a kutyasétáltatás.)


Mégpedig két okból is. Az egyik: jó magyar szokás szerint a négy- és kétlábúak együttélését nem az együttélésre alapozzák a szabályok, hanem a különválásra. Vagyis, egy kormányrendelet szerint „Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni.” Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutyafuttatókat kivéve mindenhol kötelező a póráz használata. Pedig sok országban létezik olyan megoldás, hogy aki levizsgázik a kutyájával, mentesülhet a pórázkötelezettség alól, hiszen, mint köztudott, a négylábúak tanítható, okos állatok.

A másik ok pedig a kutyafuttatók minimális számában keresendő, ami különösen a belvárosi kutyák életét keseríti meg. Kicsit ide tartozik az az újabban elharapózó őrület, hogy némely önkormányzatok igyekeznek minden parkból, zöldterületről kitiltani a kutyusokat. (A legmulatságosabb – legszomorúbb? – nekem a Hollán Ernő–Gergely Győző utca sarkán található „park”, ahol ugyan ott virít a „Kutyát a parkba vinni tilos” tábla, csak éppen park nincs sehol. Mert azt a lepusztult szeméttelepet parknak nevezni erős kihívás…)

Mindenesetre most két kerületből is jó hírek érkeztek. Pesterzsébeten a lakókhoz fordultak. A városrészben csaknem 7000 regisztrált (chippel ellátott) kutyát tartanak, akiket mindössze hét, méreténél fogva kevéssé alkalmas kutyafuttató vár, ami – nem nehéz belátni – meglehetősen kevés. A felmérésre adott válaszokból kiderült, hogy az itt élők szerint kutyás fronton Pesterzsébet az őskorban ragadt.

Ezen próbál segíteni öt ottani kutyabarát képviselő – talán érdemes lesz a majdani önkormányzati választások előtt nevüket jó szívvel megjegyezni, ők tehát Gémesi Emese, Mach Péter, Nagy Lászlóné, Somodi Klára és Völgyesi Krisztián –, akik a kerítés nélküli, szabad kutyafuttatók kialakítását szorgalmazzák a kerületben.

Meglehet, sokan furcsának találják az ötletet, miközben már létezik ilyen: a XVII. kerületben legutóbb 13 új kutyafuttatót jelöltek ki, és közülük mindössze hármat kerítettek körbe. Most tehát Pesterzsébet is belevág a szabad futtatókba, egyelőre két helyet választottak ki erre a célra.

Gratulálok az elhatározáshoz!

Címkék: Kutyaposta