• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Máig teli Miska bácsi levelesládája

Szerző: Borzák Tibor
A magyar rádiózás egyik legnépszerűbb és leghosszabb ideig tartó műsora Miska bácsi nevéhez fűződik. Sok százezer levelet kapott, és mindegyikre válaszolt. Emberi sorsok tárultak fel a hallgatók előtt, életre szóló barátságok szövődtek a levelezők között. Mindez egy „igazi” Miska bácsinak, Padisák Mihálynak köszönhető.

Fotó: Kállai Márton

Előre figyelmeztetett: hosszabb időt szánjak rá. Röpke órácska ugyanis nem lesz elegendő egy gazdag életút megismeréséhez. Több mint fél évszázados rádiósmúlt… Ötszázezer levél a Kárpát-medence minden szegletéből… Mindjárt nyolcvanéves, két szívinfarktuson is túl van már, ennek azonban villanásnyi jele sincs, amikor a régi időket idézzük fel csobánkai otthonában.

Az én bőröm barna…
Padisák Mihálynak az évtizedek alatt ezernyi apátlanná vált gyereknél kellett pótolnia a csonka családban a férfit, az édesapát. Egyik legemlékezetesebb „fogadott gyermeke” a zamárdi gyermekotthon lakója, Hajni volt, akit nyíltszívű, okos lánynak ismert meg gyöngybetűkkel írott levelei alapján. Mégis csak két év múltán merte megkérdezni: „Miska bácsi, ugye nem baj, hogy az én bőröm barna?” Amikor a budapesti nyomdaipari technikumba felvételizett, személyesen is felkereste otthonában Miska bácsit, aki terített asztal mellett elbeszélgetett vele, és igyekezett neki erőt adni összekuszált életéhez. Hajniból kitűnő nyomdász lett.

– Kezdetben a külkereskedelemben dolgoztam, de íróként is bontogattam a szárnyaimat – meséli kényelmes foteljében Padisák Mihály. – Az ötvenes évek elején jelentkeztem rádióriporternek, egyhavi próbaidő után vettek fel, ötven esztendő lett belőle. Főleg ipari helyszínekről tudósítottam, de mivel rendszeresen publikáltam gyerekekről gyerekeknek szóló elbeszéléseket, folytatásos regényeket, kaptam egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Én lettem a magyar rádiózás első és akkoriban egyetlen ifjúsági témákkal foglalkozó riportere.

És máris előkerülnek a régi fotók. A hajdani műhelyben készült irodalmi műsorok, vetélkedők, dokumentumjátékok és sorozatok emlékezetes pillanatait őrző képkockák. Vendéglátóm belekezd a Miska bácsi-sztoriba is, persze nem olyan részletességgel, mint ahogyan a könyvében olvasható. Először Miska bácsi lemezesládája címmel jelentkeztek az adások, mindig színész személyesítette meg a kívánságokat teljesítő Miska bácsit. Huszonöt év után aztán „elfáradt” a műsor, a koncepció is megérett az újításra. Padisák Mihálytól megkérdezte a főnöke: „Lennél-e te Miska bácsi?” Vállalta. A tinédzserek legjobb barátjává és bizalmasává vált. Akadt olyan esztendő, amikor tizenhétezer levelet kapott, sokan írtak a határon túlról is. Egyetlen küldemény sem maradt válasz nélkül, ebben pedagógusok és pszichológusok segédkeztek.

– A szívemhez közeli leveleket hazavittem és megőriztem – mondja a nyugdíjas rádiós. – Sokan küldtek fényképeket, ezek is mind megvannak. Kétségtelenül egy korszak dokumentumai. Ezért a forgatókönyveket, a leveleket, a pályázati anyagokat, a fényképeket közgyűjteménynek, a kecskeméti múzeumnak adományoztam, ahol bárki tanulmányozhatja. Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus több kiállítást is rendezett az anyagból, az egyik most a Vajdaságban vándorol. Régi levelezőim közül jó néhánnyal tartom a kapcsolatot. Időnként személyesen is felkeresnek.

Miska bácsi vagy háromezer műsorban mutatta be a fiatalok örömeit, gondjait, küzdelmeit, és mivel soha nem csapta be őket, mindig igazságos hangot ütött meg velük szemben, sokak szívébe belopta magát. Vigasztalt, ösztönzött, dicsért, s ha kellett, korholt is. Népszerűsége abban állt, hogy a viharos huszadik században emberi hangon tudott szólni hallgatóihoz az éteren keresztül.

– Nem tudnék egyetlenegy levelezőt kiemelni a huszonöt év alatt nekem címzett sok százezer levélből – jelenti ki rövid gondolkodás után Padisák Mihály. – Legrégebben, 1965 óta a berettyóújfalui Szabóné Dózsa Edittel tartom a kapcsolatot. A szájjal festő Gyurcsó Lajos kamaszként jelentkezett egy hajdúsági szociális otthonból, több mindenben segítettem neki. A mozgáskorlátozott Böszörményi Gyula tizenhét évesen küldött levelet először, ma József Attila-díjas író, számos sikerkönyv szerzője. Apró emléktárgyakat is őrzök a hallgatóktól, például Puskás Levente csíkszeredai fafaragó remekmívű dobozkáját, amiben egyre szaporodó gyógyszereimet tartom.

A sikeres műsor atyjának bizony szüksége volt szíverősítőre. Különösen a rendszerváltás idején, amikor a Miska bácsi levelesládájának sorsa anyagiak miatt bizonytalanná vált. Ám hiába rakták ide-oda a műsorfolyamban, hiába csökkentették a költségvetésüket, a hallgatók kitartottak kedvenc adásuk mellett. Padisák Mihály azonban úgy döntött, a továbbiakban elsősorban az országhatáron túli magyarokat szólítja meg Miska bácsi levelesládája határok nélkül címmel. Tíz sikeres év következett 2001-ig, a negyedszázados jubileumig, majd hetvenegy évesen befejezte küldetését a szerkesztő.

Addigra sok minden megváltozott, kitárult a világ kapuja. Az internet, a mobiltelefon korszakában nemhogy levelet nem írnak a fiatalok, hanem olvasási szokásaik is átalakultak, rádiót pedig már csak kevesen hallgatnak. Modernizálásnak semmi értelme, furcsán venné ki magát egy olyan műsor, melynek Miska bácsi mailboxja vagy Miska bácsi sms-ládája lenne a címe.

Így hát Padisák Mihály ötvenhárom rádiós esztendő után otthon ismét könyveit írja. Elégedettséggel nyugtázza, hogy szép számmal nevelt utódokat, akik azt a szót, hogy EMBER, csupa nagybetűvel írják.