• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Meggyőző érvek a napi mozgás mellett

Szerző: Palágyi Edit
Nem csak házat, földet, adósságot, betegséget, de kövérséget is örökölhetünk a szüleinktől. Ám tehetünk is a hajlam ellen – hangzott el azon a fórumon, melyet orvosok Kerecsenden tartottak a napi testnevelés mellett érvelve. A szülőket meggyőzték…

Fotó: Bohanek Miklós

Tízszeres a valószínűsége, hogy a túlsúlyos szülők gyermekei maguk is elhízottak legyenek. Az öröklődés azonban nem sors, melynek bekövetkeztét megadóan kell bevárni, hanem csak hajlam. Tehetünk azért, hogy ne érjen utol a baj – magyarázta dr. Falus András professzor, az Eduvital Nonprofit Egészségnevelési Társaság elnöke a Heves megyei Kerecsenden a szülőknek és a pedagógusoknak. A környezettől is sok függ, például dohányzott-e a terhes anya, amikor a magzatát hordta. Az életmódon sok múlik: már 15 cigaretta elég egy mutációhoz a génállományban. Az elhízás ugyancsak komoly rizikója például a daganatos betegségeknek és a cukorbajnak. A kövérség azért is nagy kockázat, mert gyulladásos folyamatot tarthat fenn a szervezetben – mondta az akadémikus.

A magyar gyerekek 40 százaléka 18 éves korára már túlsúlyt cipel – figyelmeztetett Bálint Géza reumatológus főorvos. A mindennapi testnevelés bevezetését azért is üdvözölte, mert a vizsgálatok szerint a diákok 10 éves korukig eleget mozognak, ám öt évvel később naponta átlagosan 4 órát ülnek a képernyő előtt. Ráadásul a kamaszok nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt sem. Ám ha nem mozognak eleget a gyerekek, akkor nem fejlődnek ki rendesen az izmaik és a csontjaik, ami korai halálhoz vezethet. Aki nem tud a keze segítsége nélkül négynél több felülést elvégezni, az számíthat rá, hogy öt éven belül utoléri valamilyen betegség. Fontos, hogy a kisebbek-nagyobbak az életkoruknak megfelelő sportot űzzék. Az ügyesség 3–7 éves kor közt alakul ki, az állóképesség 6–10 éves kor között, a gyorsaság pedig 10–16 éves korban – ehhez érdemes igazodni: súlyzózni például csak felnőttkorban érdemes. A mozgás tehát a legjobb gyógyszer. A középiskolások sokszor arra hivatkoznak: nincs rá idejük, mert sokat kell tanulniuk. Ez sem lehet kifogás: a sport a matematikán kívül minden tantárgyban javítja a teljesítményt.

Valóban ekkora a baj? A fórum előtt kifaggattam néhány roma szülőt, vajon mi kerül az asztalra a hétköznapokon. „A zöldségekkel nem lehet jóllakni. Tésztát eszünk és zsíros ételeket” – hallottam, amire többen rábólintottak. A csipszet már az óvodások kikövetelik, néha a cumisüvegbe kólát töltenek a kicsinek. Reggelire kakaós csiga, sütemény, csoki dukál. „A 13 éves lányom 165 centi magas, de már 93 kiló, s nem tudom eltiltani a csipsztől” – panaszolja egy anya.

Stílszerűen gyors tornára invitálta a résztvevőket Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ főorvosa, s arra kérte a szülőket: minél ritkábban írjanak felmentést a gyerekeiknek. A naponkénti tornaóra ugyanis seregnyi bajtól megóv. Aggasztó, hogy a diákok körében tömegessé vált a tartáshiba, sajnos ebből lesznek a porckopások. Az már a testneveléstanárok „művészete”: úgy válogassák össze a gyakorlatokat, hogy az ügyetlenek, lusták és ducik is megfelelő terhelést kapjanak.

A mindennapi mozgás nemcsak a szokásos tesióra lehet. A Nemzeti Alaptanterv színes kínálatot enged: belefér a néptánc, a társastánc, a relaxáció is. A pedagógusok kétszer 30 órás kurzuson tanulhatják majd a relaxáció – azaz a lazítás, befelé figyelés – technikáját, amit továbbadnak a diákoknak, de maguk is alkalmazhatják a kiégés elleni védekezésben. A pszichológusok szerint a relaxáció nem „hókuszpókusz”, jótékony hatását tudományosan igazolták. Érdemes a fiatal nemzedékből minél többeknek megtanulniuk, ugyanis afféle lelki esőkabátként védheti őket a stressz-zivatarban. A bevált „feszültségmentesítő” technikák könnyen elsajátíthatók, ezért a lélekgyógyászok azt tartják: „Csak akkor szorongj, ha élvezed!”