• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Nem oltani, megelőzni! Minden második felnőtt férfit, minden harmadik nőt elér!

Szerző: Habik Erzsébet
AZ UTÓBBI HARMINC ÉVBEN több mint két és félszeresére nőtt a rák halálos áldozatainak száma Magyarországon. Életében egyszer minden második férfi és minden harmadik nő rákos lesz – figyelmeztetnek az orvosok. A betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a velünk élő kockázatokkal.

Tüdődaganat előjelei - Az okostelefon-alkalmazás a https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.markcon.lungtumourfilter webcímen érhető el
Fotó:
MTI - Sóki Tamás

Elborzasztotta és megosztotta a világ közvéleményét, amikor Angelina Jolie a ráktól való félelmében előbb a melleit, majd később a petefészkeit és a petevezetékeit is eltávolíttatta. A színésznő annak ellenére döntött a drasztikus beavatkozások mellett, hogy a vizsgálatok nem igazoltak rosszindulatú daganatot a szervezetében. Ám a családjában – édesanyját is beleértve – három nő halt meg rákban, ő pedig megörökölte a mell- és petefészekdaganatra hajlamosító gént. A sztár lépését dr. Szántó Zalán, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa is elhamarkodottnak tartja: – Addig nem érdemes belefogni a tűzoltásba, amíg nem ég a ház – magyarázza. – Fontos azonban, hogy megismerjük azokat a tényezőket, amelyek fokozzák a rák kialakulásának a kockázatát. 

A pécsi klinika mellkassebészeti osztályán és bioanalitikai intézetében dolgozó szakemberek például nemrégiben olyan – okostelefonokra ingyenesen letölthető – alkalmazást fejlesztettek ki, amely a tüdődaganatok korai felismerését segíti. Rövid kérdőív kitöltésével felmérhetjük, mennyire vagyunk veszélyeztetettek. Az alkalmazás tíz és húsz évre előre képes megjósolni a várható állapotot, például azt, hogy egy mai húszéves melyik rizikócsoportba tartozhat harminc- vagy negyvenéves korában, a teszt végén pedig megmutatja a legközelebbi szűrőközpont címét. A találmány átütő jelentőségű, mert hazánk világelső a tüdőrák okozta halálozásban. Évente mintegy tízezer esetet diagnosztizálnak, s körülbelül nyolcezren halnak meg e kórban.  

– Az E-szűrőt több mint húszezren használják, és büszkén mondhatjuk, hogy már életet is mentett – folytatja Szántó doktor. – A közelmúltban rákos daganatot operáltunk ki egy asszony tüdejéből, aki a barátnője tanácsára töltötte ki a kérdőívet. Bár a hölgy soha nem dohányzott, a teszt eredményeképpen mégis az a tanácsot kapta, hogy menjen el szakorvoshoz. A családjában ugyanis halmozottan fordultak elő daganatos megbetegedések. A vizsgálatok kisméretű rákos daganatot mutattak ki a tüdejében, ezért azonnal megoperáltuk. 

A korai stádiumnak köszönhetően a beteg részt endoszkópos műtéttel eltávolítottuk, így a hölgyet 10-20 centiméteres vágás és a hosszas lábadozás helyett csupán négycentis heg és pár napos kórházi bennfekvés emlékezteti a műtétre, s minden esélye megvan rá, hogy tökéletesen felgyógyuljon.  

A tüdőrákos betegeknek mindössze 10-15 százalékát lehet megoperálni, a többiek túl későn, már előrehaladott állapotban jelentkeznek az orvosnál. Nekik csupán öt százalék az esélyük az ötéves túlélésre, ám idejekorán felismerve a bajt, ez az arány akár kilencvenszázalékos is lehet.

Rajtunk is múlik: csökkentsük a kockázatot


GENETIKA ÉS CSALÁD.
Néhány családban bizonyos rákbetegségek kialakulásának magasabb a kockázata, ami olykor egyetlen gén következménye, míg máskor több gén kölcsönhatásának eredménye. A családot érintő környezeti tényezők felerősíthetik e génkölcsönhatásokat.
ÉLETKOR.
Néhány ráktípus csaknem kizárólag gyermekkorban fordul elő. A legtöbb daganat azonban idősebb korban jelentkezik, amiért több tényező együttesen felelős: a rákkeltő anyagok hosszabb idejű behatása, valamint az immunrendszer csökkenő működése.
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK.
Néhány kémiai anyag bizonyítottan rákkeltő, például az azbeszt tüdőrákot és mellhártyadaganatot okozhat. A cigarettafüst olyan karcinogén anyagokat tartalmaz, amelyek jelentősen megemelik a tüdő-, száj-, gége-, vese- és húgyhólyagrák, a vastagbél- és a petefészek-daganatok kialakulásának kockázatát. Napi egy doboz cigaretta a huszonkétszeresére növeli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét. A minket körülvevő rákkeltő anyagok közül a legfontosabb az arzén, egyes aromás vegyületek, a benzol, festékek és lakkok alkotórészei, a nikkel és a vinil-klorid. Az ultraibolya sugárzás és a röntgensugár a bőrrák kialakulásában játszik szerepet. A szervezetet ért nagy erejű ütés vagy a huzamosabb ideig ható dörzsölés, bőrirritáció is hajlamosíthat a rákra.
TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK.
Az élelmiszerek magas zsírtartalma a vastagbél-, emlő- és a prosztatarák rizikóját fokozza. A füstölt, pácolt vagy erősen fűszerezett ételekben gazdag étrend növeli a gyomordaganat kialakulásának esélyét.
VÍRUSFERTŐZÉSEK.
A papillómavírus (amely a nemi szervek szemölcseit okozza) a méhnyakrák kialakulásának egyik lehetséges oka. A hepatitis B vírus májrákot, néhány humán retrovírus limfómát, míg mások vérképzőrendszeri daganatokat okozhatnak.
TÚLSÚLY.
Az elhízás a hasnyálmirigy-, vastagbél-, vese- és emlőrák, illetve a nyelőcsőrák egy bizonyos típusának kockázatát növeli. A mozgásszegény életmód vastagbél-, méhnyak- és emlőrákra hajlamosít. A magas zsír- és fehérjetartalmú étrend rákkockázat-növelő hatását azonban a testmozgás képes semlegesíteni, ahogy a gyümölcsben és zöldségekben gazdag étrend is védelmet nyújthat a vastagbélrák kialakulásával szemben.
ALKOHOL.
A túlzott alkoholfogyasztás a gége-, szájüreg-, garat-, nyelőcső- és májdaganatokért tehető felelőssé. Nőknél az emlőrák előfordulási gyakoriságát is jelentősen növeli.

 

MEGJÓSOLHATÓ A RÁK
Amerikai kutatók rájöttek, hogy a rák kialakulása előtt már 10-13 évvel apró, de fontos genetikai változások mennek végre a szervezetben. Úgy találták, hogy a kromoszómák végén található telomerek – melyeknek az a feladata, hogy mintegy záró sapkaként működve megakadályozzák a DNS-ek károsodását – észrevehetően elöregedtek, elkoptak azoknál a betegeknél, akik később rákban megbetegedtek. A telomerek öregedése azonban 3-4 évvel a kór diagnosztizálása előtt megállt, amiből arra következtetnek, hogy a rák befolyásolta a telomerek rövidülését annak érdekében, hogy könnyebben terjedhessen szét a szervezetben. A kutatók remélik, ha sikerül megakadályozni a telomerek rövidülését, akkor olyan kezeléseket tudnak kifejleszteni, melyek segítségével a rákos sejteket képesek lesznek rávenni önmaguk elpusztítására.