• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Kutyagyerekek után kutyaöregeket vizsgál a tudós viselkedéskutató

Szerző: Szücs Gábor
Öreg kutya nem vén kutya - Kamillával, a tüneményes labrador kutyahölggyel öt éve találkoztam utoljára. Amikor is gazdájával, Kubinyi Enikővel rácsodálkoztunk a szomszéd kopasznyakú kiskakasára, aki minden reggel megjelent Kamilla hat darab újszülött kutyusánál, hogy felügyelje az ördögfiókák cseperedését. Ugyan néha a rosszaságok megtépték a pótpapát, de ez cseppet sem szegte kedvét: maradék tollait méltósággal rendezgetve újra elfoglalta őrhelyét.

Kubinyi Enikő és az ő Kamillája
Fotó:
Németh András Péter

Mit keresett a japán kiskakas a labradorok kenneljében? – máig nem tudom. Hogy én nem tudom, az hagyján, de Kubinyi Enikő sem tudja, pedig az ő szakmája az etológia, és mégis, tudós viselkedéskutatóként sem értette a történteket. (A kutyagyerekek azóta felnőttek, valamennyiükből segítő, terápiás kutya lett – a kiskakasról friss hír nincs, remélem, nem a fazékban végezte…) 

Amiért most ismét hírbe került Kubinyi adjunktus asszony, annak oka, hogy a kutyagyerekek után kutyaöregeket vizsgál: vezetésével a kutyák öregedésének egyedülálló kutatását kezdi meg az ELTE Etológia Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja. 

A tervek szerint öt éven át kutatják, vizsgálják négylábú barátaink öregedését. A kötözködő újságíró meg nem érti, miért a nagy felhajtás: bizonyára öregednek ők is, ahogy mi, kétlábúak; mit várnak hát a tudós munkától? 


– Valóban, a 11-12 éves kutyák majdnem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az időskori emberi demenciának megfelelő zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás anomáliái, a szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, a családtagok felismerésével összefüggő problémák, az apátia, a megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, a szobatisztasággal kapcsolatos ba jok és a feladatok végrehajtásának bizonytalanságai. 

– Na ugye, nem megmondtam? Úgy öregednek, ahogy mi… 

– Igen, azonban az általános, laikus megfigyeléseket – a „hát sajnos megöregedett a kutyám” típusúakat – jó lenne tudományosan is rögzíteni, az öregedéssel megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokkal együtt. Ez történne a következő öt évben: olyan módszertant szeretnénk kidolgozni, amelynek segítségével a kutyáknál is mérni tudjuk a hanyatlás állomásait. Azt is reméljük, hogy a kutatás lehetővé teszi kedvenceink egészséges élettartamának meghosszabbítását, illetve, hogy az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. 

– Hogyan kezdenek a munkához?  

– A program májusban indul, s nyolcan veszünk részt ebben. Valamint több csoportban a négylábú alanyok. Közülük a legfontosabbak azok, nagyjából húszan lesznek, akiknél az agyi aktivitást fogjuk vizsgálni. Ez egy MR – mágneses rezonancia – képalkotó berendezésben történik: a kutyákra fülhallgatót teszünk, melyeken különféle hangokat hallanak majd, s azt vizsgáljuk, hogy az agyuk melyik része hogyan reagál, s mindezt öt év távlatában rögzítjük. 

– Kutyák az MR-ben? Ha jól tudom, abban a masinában teljesen mozdulatlanul kell feküdni! 

– Erre három hónapos tanulás után lettek képesek a kutyák, közöttük van az én Kamillám is. Megtanulták, hogy a vizsgálat 6-8 perce alatt nem szabad mozogniuk. Megjegyzem, néhány éve világszenzációt aratott kollégáimnak egy hasonló kísérlete, amikor elsőként hasonlították össze az emberi és a „kutyai” agy működését. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen agyterületek aktiválódnak a különböző hangok, például más kutyák vagy emberek hallatán. Az emberben a hallókéreg jelentős része erősebben aktiválódik emberi hangokra, mint bármi másra, és hasonlóan: a kutya hallókérgének egy része is erősebben aktiválódik kutyahangokra, mint másra. Ezzel szemben mindkettő hallókérgének csak nagyon kis része reagál a másik faj hangjaira. E vizsgálattal megválaszolták azt a hosszú ideje tisztázatlan kérdést is, hogy a kutya vajon fajtársának tekinti-e az embert? Kiderült tehát, hogy nem gondol kutyának bennünket. Viszont megtudtuk, hogy mindkettőnk agyában hasonló mechanizmusok dolgozzák fel a kutyahangokban és az emberi hangokban rejlő érzelmeket. Ez viszont segíthet megmagyarázni, mitől működik olyan jól közöttünk a kommunikáció, és mitől olyan erős a szövetség a két faj – vagyis a hatlábúak – között.  

– A húsz kutya mellett lesznek további szereplői is a kutatásnak? 

– Várunk további száz kutyát, akiket rendszeresen vizsgálunk majd az öt év alatt, illetve ezer kutyatartót pedig arra kérünk, hogy egy több száz kérdést tartalmazó kérdőívet – naplófélét – vezessenek öt éven át, amiben feljegyzik idősödő kutyájuk legkülönfélébb reakcióit. Ehhez várjuk a kutyások jelentkezését az eniko. kubinyi@ttk.elte.hu címen; a nagytestű kutyáknál az alsó korhatár hat év, a kistestűeknél pedig nyolc. 

– Miről fogom kérdezni öt év múlva, és ön mit fog válaszolni?  

– Remélem, addigra azonosítani tudunk majd egy csomó kockázati faktort, képesek leszünk megválaszolni, hogyan állítható meg vagy kerülhető el az értelmi hanyatlás, de a lényeg: tudni fogjuk, miképpen zajlik az öregedés. Több mint húsz éve kutatjuk a családban élő kutyák képességeit, ezalatt számos viselkedésmérő eljárást dolgoztunk ki, amelyeket most az öregedés vizsgálatában is használunk majd. Elköszönök. Kamilla a liftig kísér, a folyosón az etológia tanszék hirdetményei mellett megyünk el, ahol szakdolgozati és kutatási témákat kínálnak a hallgatóknak. Például: Az alma nem esik messze a fájától – de vajon miért nem? (Ez a kutyaszülők által mutatott viselkedés hatásait vizsgálná.) Kutyák nyelvi képességeinek kísérletes vizsgálata. (Megjegyzem, előző kutyám egész szépen mondta, hogy mama. Igaz, hogy én a papát tanítottam neki…) Aztán: Különböző-e a kutyafajták hangja? (Gonosz újságíró válasza: ne kutasd, igen.) És még: Csaló állatok – a megtévesztés etológiája. Nézem Kamillát, melyik tetszene neki? Hát, ha ő is a japán kiskakasra gondol, akkor bizonyára ez az utóbbi…

A sorozat Amanda Jones amerikai fotósnak a Kutya évében a Chronicle Books kiadónál megjelent, 30 kutya történetét végigkövető könyvéből való.