• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Génhiba a kényszerbetegség?

Szerző: Szabó Enikő
Mindannyian fordultunk már vissza az ajtóból csak azért, mert nem voltunk biztosak abban, kihúztuk-e vasalót, elzártuk-e a gázt. Vannak azonban, akik ettől az érzéstől soha nem tudnak megszabadulni.

A kényszerbeteg ember folyamatosan szorongást keltő gondolatoktól vagy rögeszméktől szenved, s hajlamos a rituális és kényszeres cselekvésekre. Egy idő után már képtelen kontrollálni ezeket az érzéseket és rituálékat. Ilyen, ha valaki a baktériumok vagy a kosz megszállottja, s ezért újból és újból kezet mos, vagy aki folyamatosan ellenőriz dolgokat, kényszeresen számol, vagy ha valakinek erőszakos és félelemkeltő gondolatok foglalják le a tudatát.

Az orvosok már régóta tudják, hogy kényszerbetegségben egyaránt szenvedhet ember és állat. A kényszerbeteg ember addig súrolja a kezét, amíg az sebessé válik – a kényszerbeteg egér pedig addig tisztogatja magát, amíg kihullik a szőre és elsebesedik a bőre.

Kutatók most arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma az immunrendszerben rejlik. Felfedezték, hogy a rágcsálók kényszeres tisztálkodását a Hoxb8 nevű gén mutációja okozza, amely hibás mirogliasejtek előállításához vezet. Ezek az immunsejtek a csontvelőből erednek, s a vérárammal eljutnak az agyba, ahol a kórokozókat kell felismerniük és eltávolítaniuk.

Az egészséges egerek csontvelőjét átültették kényszerbetegekbe. A donorok csontvelőjéből egészséges mikrogliasejtek képződtek, aminek következtében a mutáns egerek viselkedése normalizálódott. A folyamat ellenkező irányban is működött: az egészséges rágcsálókba ültetett beteg csontvelő kiváltotta a kényszeres viselkedést. Ez az első alkalom, hogy közvetlen összefüggést sikerült bizonyítani egy pszichés betegség és az immunrendszer között.

Egyelőre nem tudni, hogyan válthatják ki a hibás immunsejtek a viselkedészavart. A kutatók gyanítják, hogy a mikrogliasejtek olyan hírvivő anyagokat juttatnak a véráramba, amelyek befolyásolják a központi idegrendszert. A rejtély megfejtésére további kísérletek szükségesek.

A kérdés az, hogy vajon segíthet-e a csontvelő-átültetés a kényszerbetegeken? Jelenleg csak súlyos esetekben – rákbetegeknél vagy autoimmun betegségben szenvedőknél – végzik el ezt a beavatkozást, s a jövőben sem terveznek vele pszichés problémákat kezelni – nyilatkozták a kutatók. Ehhez túl kevés a megfelelő donor, az eljárás pedig túl kockázatos és költséges.

Az azonban nem zárható ki, hogy a jelenlegi, az agyra irányuló kezelési módszerek helyett az immunrendszert – pontosabban a mikrogliasejtek működését – célba vevő megoldásokat fejlesszen ki az orvostudomány a jövőben.