• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

A pénzek megvonása tény, ma már csak a mérték a kérdés

Szerző: O. Horváth György
Két program kivételével minden jelenlegi uniós kiadási tételnek csökkennie kell 2020 után, így az agrárpolitikára is kevesebb pénz jut majd az EU költségvetési biztosa szerint.

A jövőben lassabban fog csordogálni a támogatási csap. Ez visszavetheti a beruházási szintet, csökkentheti a lemaradásunk lefaragásának ütemét

2020 után a közös kiadások két jelenlegi legnagyobb tételét kitevő közös agrárpolitika és kohéziós politika sem mentesülhet a kiadások csökkentése alól, ugyanakkor az Európai Bizottság azon lesz, hogy ezeken a területeken a forráscsökkentés ne érje el a 30, de még a 15 százalékot sem – közölte a biztosok vitáját összefoglalva Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa – írja a Bruxinfo.

A két kivétel, amelyek esetében a bizottság a büdzsé csökkentését nem tervezi, sőt a források növelését is fontosnak tartja az Easmus+ oktatási-mobilitási program és a 2020 után kutatási és fejlesztési büdzsé.

A források csökkentésének két oka van, az egyik a Brexit, ugyanis az egyik legnagyobb nettó befizető ország, Nagy-Britannia kilépése éves szinten 12-15 milliárd eurós hiányt teremt majd a közös forrásokban. A másik pedig a kiadás oldalon jelentkezik, ugyanis bizonyos politikákra a jövőben több forrást kell biztosítani, mint a közös védelmi politika, a biztonság, a migráció kezelése, ezekre ráadásul a jelenlegi hétéves periódusban csak mérsékelten költ az EU.

Oettinger arra számít, hogy a 12-15 milliárdos hiányt 50-50 százalékban (6-7 milliárd euró) pótlólagos tagállami befizetésekből, illetve megtakarításokból tudják majd előteremteni az EU 27-ek. A migrációval és más kihívásokkal együtt járó többletkiadásokat azonban nehéz előre megjósolni, ezért itt nem számszerűsítették egyelőre a kiadások mértékét.

A Bizottság a források pótlására két új adó bevezetését is fontolgatja, az egyik az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó, jelenleg nemzeti bevételek uniós költségvetésbe való becsatornázása, amit Oettinger szerint az indokolna, hogy az egész klímavédelem közös uniós politikán alapul. A másik lehetséges új bevételi forrás a környezetbe kikerülő műanyagok és melléktermékeik megadóztatása. Ha lesz ilyen új saját bevételi forrás, az adott esetben részben kiválthatja a tagállami befizetéseket is.

Oettinger arról is beszélt, hogy a biztosi testület csak valamikor Húsvét után tud majd érdemben foglalkozni olyan kérdésekkel, mint például az, hogy kössék-e, és ha igen, hogyan politikai feltételekhez is az uniós kifizetéseket 2020 után. Oettinger kifejtette, hogy két megközelítésben gondolkoznak. Az egyik szerint a jogállami és az uniós értékek, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége is előfeltétele lenne a költségvetési források megigénylésének. A másik megközelítés inkább ösztönző jellegű lenne és több forrás elérését tenné lehetővé azoknak a tagállamoknak, amelyek a jogállami elvek tiszteletben tartása terén jól teljesítenek.

Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89 százalékát tették ki. Az Oettinger által felvetettekkel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még hétfőn azt mondta, Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását. A kohéziós pénzek kapcsán a tárcavezető jelezte, hogy ezekkel mindenki jól járt, megtérülő beruházások voltak a nettó befizető államoknak. Továbbá hozzátette, a kormány szeretné, ha Magyarország is mielőbb nettó befizető országgá válna.

Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.