• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Még nem bírságolnak

Szerző: ohgy
A KARÁCSONY előtti ülésnapok egyikén a parlament két évvel meghosszabbította a korábban engedély nélkül fúrt kutakra vonatkozó, ez év végén lejáró moratórium határidejét. Fizetni persze kell, csak még nem tudni, mennyit. Az ásott kutak ügyében nyomoztunk egy keveset.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a kutak bírságmentes fennmaradására kiszabott időpontot 2020 végéig meghosszabbították. Éppen az utolsó pillanatban döntött az Országgyűlés még a karácsony előtti napokban, mert a határidő 2018 végén lejárt volna. Így az illegálisan kialakított kutakat bírságmentesen lehet továbbra is engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál. Korábban azt a vízhasználót, aki engedély nélküli kutat használt, a vízügyi hatóság kötelezhette a vízkivét megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve a kút átalakítására, felszámolására. Ráadásul akár egymillió forintos bírság is járt mindezzel.

A kamara által 2016-ban indítványozott törvénymódosítás eltörölte a fenti szankciókat, lehetővé tette, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak. Számos gazdálkodó élt a lehetőséggel. A NAK a mostani hosszabbítást is az uniós források biztonságos lehívása érdekében kezdeményezte. Tehát továbbra is mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, aki az engedély nélkül vagy az attól eltérően létesített vízi létesítmények – többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutak – fennmaradási engedélyezési eljárását 2020. december 31-ig kérelmezi. Cél az is, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen, emiatt a kamara az év elején a jogalkotóval további egyeztetéseket folytat. Jelenleg van, ahol három-, máshol ötezer forintot kérnek eljárási díjként. Bizonyos esetekben a tulajdonos nem tudja, hogy legális vagy sem a kertjében lévő kút, ami lehet százéves is. Ezért is pénzt kérhetnek, holott már a XIX. század végétől ezek létesítését engedélyhez kötötték, arról fenn kellett maradniuk dokumentumoknak. Ahogyan egyik kedves olvasónk kutatómunkája során kiderítette, az 1996 előtt épült házak építési és használatbavételi engedélye a helyi tanácsok építésügyi osztályához tartozott. Ott (tehát a mostani önkormányzatoknál) és/vagy a földhivatalokban lehetnek erről dokumentumok. A régóta lakott telkeken néhány évtizede még nem volt sem vezetékes víz, sem csatorna. Az engedélyek figyelembe vették a helyi kutakat, az ásott kerti illemhelyek adatait is. Tehát ezekről – főként az ásott kutakról – kell lennie adatnak. Ha ez megvan, akkor a szóban forgó kút nem illegális, nem engedély nélkül épült stb. Így a mostani tulajdonosra nem tekinthet úgy a hatóság, hogy nem bejelentett, illegális víznyerő hely birtokosa. Ezzel aztán akár az egész eljárás megspórolható, a különféle illetékek úgyszintén. Egy a baj: sok utánajárást igényel.

UJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELE

Címkék: Házunk tája