• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Kotnyeles

Szerző: Grétsy László
R. F.-né tatabányai olvasónk, akinek már korábban is válaszoltam egy kérdésére, a kotnyeles szó jelentése és eredete felől érdeklődik levelében. Nem is titkolja, miért. Így ír:

„Engem a menyem már többször is kotnyelesnek nevezett. Mivel nem ismertem ezt a szót, megkérdeztem a szomszédasszonyomat, hogy milyen, aki kotnyeles, s ő azt válaszolta, pletykálkodós. Nagyon elszomorodtam, mert én soha bizalmas, rám nem tartozó dolgokat nem fecsegtem még ki senkinek, a menyemről szólót pedig különösen nem. Szeretném, ha Tanár Úr megnyugtatna válaszával.”

Készséggel megteszem, mert a kotnyeles jelentése csakugyan nem azonos a pletykás szóéval, noha egyetlenegy „terhelő” adatot magam is találtam. Az ötkötetes Új magyar tájszótárnak – amelynek rég várt befejező kötete alig egy-két hónapja jelent meg – hatalmas anyagában csakugyan található egy adat, amelyet Sümegen jegyeztek fel, s amely szerint a kotnyeles ott ’pletykás’ jelentésben (is) él.

Ezt nem vitatom, de szótáraink szerint, kezdve a régiektől a legújabbakig, nem az a kotnyeles, aki szeret pletykálkodni, másokat kibeszélni, hanem aki mindenre kíváncsi, mindenbe beleártja magát. Már a Czuczor–Fogarasi-féle, 1862 és 1874 között megjelent hatalmas műben, A Magyar Nyelv Szótárában azt olvassuk, hogy a kotnyeles olyan személy, aki mindenre kíváncsi, mindent látni és tudni akar. A szótár mindjárt magyarázatot is próbál adni a szó eredetére, amikor így ír: „E szerént oly emberre illő kifejezés, ki mindenbe szeret belekottyanni, s a dolgoknak mintegy nyeléhez kapkodni.”

Azért idéztem a szótárból mindjárt egy a szó eredetére vonatkozó mondatot is, hogy egyúttal a szerzők egy tévedésére is rámutathassak. Ma, csaknem másfél évszázaddal a szótár megjelenése után, a nyelvtörténészek szorgos munkája nyomán már biztosan tudjuk, hogy kotnyeles szavunkban nem a ’fogantyú, markolat’ jelentésű nyél rejlik, hanem a ’sokat és szívesen beszélő’ jelentésű nyelves melléknevünknek egykori nyeles változata. A kotnyeles összetett szó, amelynek előtagja a kotyog, kottyant igék önállóan nem adatolható hangutánzó töve, utótagja pedig az említett nyeles melléknév. Aki mindent meg akar tudni, szeret kotyogni, mindenbe belebeszélni, arra valóban jogosan mondható, hogy kotnyeles. Ez a bizalmas társalgási nyelvnek inkább kedves, mint bántó hangulatú szava.

A kérdezőnek jó szívvel ajánlom, bátran barátkozzon meg ezzel a szóval, s egy csöppet se érezze magára nézve kellemetlennek, mert nem az. Azt az egy szem sümegi adatot pedig, amelyet cikkem első felében elkottyantottam, sürgősen felejtse el!