• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Menjünk vissza a Kádár-korszakba!

Szerző: Csontos Tibor
A Nyílt Társadalom Archívum (OSA) a Rákosi- és Kádár korszakról 1989 után készült több száz filmből negyven kihagyhatatlan művet válogatott egy ötnapos monstre vetítéssorozatra. Május 25. és 29. között ötvenöt órában lesznek láthatók a Magyar Népköztársaság hétköznapjai.

Negyven dokumentumfilm vetítésével kínál időutazást a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) a Kádár-korszakba. A filmvásznon megjelennek a szocialista brigádok, az ügynökök, a kádári kisemberek és nagyemberek, a galerik, a március tizenötödikei tüntetések. E filmek közül néhányat soha nem mutathattak be, de olyan is akad, amelynek kópiáját majdnem megsemmisítették.

B. Révész László Kisamerikája például egy talán szándékosan megsemmisített dokumentumfilm „romjaiból” épült fel. 1975-ben a legendás Balázs Béla Filmstúdió filmet forgatott a helyiek szerint Kisamerikának nevezett ózdi munkáskolóniáról, melynek tagjai egy százéves épület komfort nélküli lakásaiban éltek. Soha nem mutathatták be, s azt sem hitte el mindenki, hogy a kópiák egy raktári csőtörés során megsemmisültek. B. Révész László 2000-ben elővette a film megmaradt negatívjait és újraélesztette belőlük a Kisamerikát.

Méry Zsuzsa egy 1972. május 10-én keltezett levél nyomába eredt. Aláírója Kádár János, az MSZMP első titkára, címzettje a párt központi bizottsága volt. Az akkor hatvanéves Kádár ebben a levélben kérte nyugdíjazását. A Kádár János nyugdíjba megy című dokumentumfilmből az is kiderül: nem volt szokásban, hogy kommunista pártok első titkárai nyugdíjba vonulnak, s az MSZMP KB Kádár kérelmét nem is fogadta el, mondván, a pártnak, a munkásosztálynak, a dolgozó népnek szüksége van rá. Sólyom András rendező Kádár János utolsó beszédéről forgatott ugyanezzel a címmel. A beszédet a hetvenhét éves Kádár 1989. április 12-én mondta el, a filmben a szaggatott, olykor összefüggéstelenül előadott mondatok értelmezését Kornis Mihály író segíti. A beszédből kiderül, hogy az MSZMP első titkára menekült volna a Nagy Imre kivégzése miatti bűntudat és felelősség elől.

A Brigád Blues-ban Martinidesz László és Körtési Béla annak a hetvenes évekbeli szocialista brigádnak a történetét idézi, melynek tagjai állami gondozott fiatalok patronálását vállalták. A 2005-ben forgatott filmben az egykori patronáltak keserűen és csalódottan emlékeznek az egykori „szép” napokra. Jellegzetes szocialista brigádsztorit mesél el Almási Tamás a Kitüntetetten című ötven percében. 1978-ban a Zalaegerszegi Ruhagyár József Attila Szocialista Brigádja Kossuth-díjat kapott. A kor szokásai szerint e legmagasabb állami kitüntetéssel nem csupán a művészet, a tudomány jeleseit, hanem a termelésben is kiválóan teljesítőket is elismerték. (Velük együtt akkor kapott Kossuth-díjat Darvas Iván és Kocsis Zoltán is.) A ma már nyugdíjas varrónők emlékeiből az is kiderül, mit ért nekik a díjhoz kapott fejenként harmincezer forint, mit jelentett kádári kisembernek lenni, és mi is volt az a kommunista műszak és szocialista munkaverseny.

A KEX együttes egykori dobosának, a dokumentumfilmessé lett Kisfaludy Andrásnak két filmjét is vetítik e mozgóképes retróban. A gyömrői gyilkosságok az 1945 tavaszán huszonnyolc értelmiségi brutális meggyilkolásának hátterét mutatja be, A kalef – A Moszkva téri galeri 1964-65 pedig a beatzenekarok törzsközönségét is jelentő Kalef galeri történetét meséli el. Ezek a fiatalok nem csupán a szüleik, hanem a társadalom hivatalos értékrendje ellen is lázadtak: öltözködésben, viselkedésben, zenében külön kis világot teremtettek maguknak, így nem véletlenül keltették fel az állambiztonsági szolgálat figyelmét.

A fiatalok egy másik csoportjáról Fuzik János készített filmet A sámsoni röplapozók címmel. 1951-55-ben húsz békéssámsoni fiatal megelégelte, hogy harminc deka, kenyérnek nevezett ragacsért is sorba kell állniuk a falujukban, s röplapokat kezdtek terjeszteni, melyeken a parasztság kizsákmányolására hívták fel a figyelmet. Az államvédelmi hatóság éveken keresztül nem jutott a nyomukra, majd amikor lebuktak, a bírói ítélet összesen 186 évet osztott ki a húsz fiatalnak.

Az államvédelmi szolgálatok működésére, észjárására derül fény Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című filmjéből, amelyet a hajdani Belügyi Filmstúdió oktatási anyagaiból állított össze, hogy bemutassa, mi módon képezték ki a titkosrendőröket az államrend védelmére. Megtudjuk belőle, miként kell vállalati besúgókat beszervezni, konspirációs találkozókat összehozni, lehallgató berendezéseket telepíteni, célszemélyeket megfigyelni. A dokumentumfilmesek „kémspecialistájává” vált Papp Gábor Zsigmondnak az idei Magyar Filmszemlén megosztott kategóriagyőzelmet hozó, Kémek a porfészekben című produkciója is megjelenik a vetítéssorozaton. A film a hetvenes években a CIA által beszervezett Rimner Gábor kémtörténetét meséli el, aki a hetvenes években a magyarországi szovjet katonai bázisokról küldött információkat Washingtonba.

A filmeket a témájuk szerinti időrendi sorrendben vetítik az OSA Archívumban (Budapest V., Arany János utca 32.). A belépés ingyenes.

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!