• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Csekély esély a jobb életre

Hazánkban a 16 évnél fiatalabbak közül minden harmadik szegény, derül ki a statisztikai hivatal adataiból. A gyerekszegénység nem csak azért szívfacsaró, mert nem kerül rendes étel az asztalra, és farkaséhesen megy a kicsi óvodába, iskolába. A nyomorúság igazi átka, hogy újratermeli magát, öröklődik.

Fotó: Kállai Márton

A leszakadt, részben roma kisebbség lakta vidékeken élő családoknak adhat új lehetőséget a Gyerekesély Program, melynek nyitányát a 2006-ban indult, ma a norvég alap támogatásával folyó szécsényi kísérlet jelentette. Nógrádi gyerekházakban és tanodákban kutattuk az esélyeket.

Cikkünk folytatását a Szabad Föld 13. számában olvashatják.

Ül a kisfiú a járda szélén, és egykedvűen mered maga elé. A szájában füstölgő cigi fityeg. Ebédidő van, Hevesen, a romák lakta városrészben járunk. Döbbenten kérdem, hogy honnan a nyavalyából szedte a cigarettát. Mire kábult szemmel felnéz, és azt feleli: anya adta. Mennyit szívsz naponta? – kérdezem, mire kiböki: kettőt. Mondd csak, hány éves vagy? – faggatom. Négy és fél – válaszolja.

Heves kistérsége is azon helyek közé tartozik, ahol idén pályázati támogatás révén a szécsényihez hasonló módon kaphatnak esélyt a gyerekek. E sorba tartozik még a bátonyterenyei, kisteleki, baktalórántházi, sásdi kistérség.

– Ahhoz, hogy megállítsuk a mélynyomor újratermelődését, már tegnap meg kellett volna kezdeni a programokat. Mivel a gyerekszegénység problémája nem egyetlen okból fakad, így a bajok orvoslása is összetett, és csak hosszú évek kitartó, összehangolt munkájával lehet eredményt elérni – véli Darvas Ágnes szociológus, a Gyerekesély Program egyik szakmai vezetője.

A parlament 2007-ben elfogadott egy huszonöt esztendőre szóló nemzeti stratégiát, mely azt a címet kapta: Legyen jobb a gyermekeknek! Ám a következő évben ránk szakadt a válság, melyet több okból is megéreztek az elszegényedő családok. Az állami pénzforrások elapadtak, miközben a családi pótlék, a gyes és a segélyek vásárlóereje csökkent – magyarázza. Történtek persze jó dolgok, például a rászoruló gyerekek ingyen járhatnak bölcsődébe, óvodába, nem kell fizetniük az iskolában kapott ebédért. Csakhogy ezzel sem élhet mindenki, akinek járna. Akad olyan falu például a Csereháton, ahol az iskolának konyhája sincsen. Máshol az önkormányzat nem tudja hozzátenni a maga részét az étkezés költségeihez. Igaz, néhány település nekibuzdult, és nyáron is meleg étellel várta a vakációzókat. A pénzszűke miatt számos helyen leépítik a napközit. A gyerekek így nehezebben írják meg a leckéjüket, esetleg hideg lakásba mennek haza, és uzsonnát se kapnak.

A Szécsényben és a környező tucatnyi településen folyó programra eddig több mint 400 millió forintot fordítottak. A négy éven aluli csemetéknek létrehozták a biztos kezdetet adó gyerekházakat. A térség nyolc ilyen intézménye azért más, mint az óvoda, mert ide a kicsik a szüleikkel járhatnak. Együtt vehetik igénybe azokat a szolgáltatásokat, melyek segítenek a gyerekeknek képességeik kibontakoztatásában, az anyáknak, apáknak pedig a szülői szerepük megerősítésében. Fontos szerepet kapnak a programban az iskolai koordinátorok, akiknek alapvető feladatuk, hogy erősítsék a kapcsolatot a családokkal. Munkájuk ahhoz igazodik, amire épp szükség van: ebédeltetnek, korrepetálnak vagy épp a hiányzók után néznek. Magyargécen például a romatelepi diákok kétharmada rendszeresen lógott, most mind az iskolapadban ülnek. Utána pedig ahelyett, hogy a telefonfülkéket rongálnák, mint régen, a közösségi házban időznek. Nyáron táborozni viszik a nebulókat, még akkor is, ha némelyiküknek a Gyerekesély munkatársai szereznek törülközőt, papucsot.

Címkék: