• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Fák fájdalma

Szerző: Valló László
Karl von Tubeauf, a XIX-XX. század fordulóján élt német botanikus szerint a fagyöngyön semmi sem normális. És valóban, hiszen csak az élő fa törzsén, ágán képes létezni, annak a testnedvéből táplálkozik – igazi parazita módjára.

Az sem szokványos, hogy a nálunk elterjedt örökzöld változata, a fehér fagyöngy virágai télen nyílnak, tavasszal termékenyülnek meg, a termések (a fehér bogyók) június végén fejlődnek ki (a nőivarú egyedeken) és decemberben érnek meg. Ha a termésben rejlő mag (amelyet a madarak terjesztenek) valamelyik gazdanövényre kerül, csírázni kezd, miközben olyan váladékot fejleszt, amivel feloldja a növény (leggyakrabban nyárfa, akác) kéregsejtjeinek falát, és megtapad rajta. Ezt követően szívógyökereket mélyeszt a fába, amelyeken át vizet és tápelemeket vesz föl. Levelei útján ezeket asszimilálja, azaz saját testének anyagává teszi.

Rendkívülisége miatt évezredek óta hiedelmek lengik körül, a régi pogány népek többek között varázserőt is tulajdonítottak neki. Az egyik népszokássá szelídült változat szerint, ha a jegyespár karácsony táján a mennyezetre függesztett fagyöngycsokor alatt váltja az első csókot, a kölcsönös hűség garantált. (Noha a tudomány mindeddig nem igazolta ezt az összefüggést, a csók ellen a jegyespárok még soha nem emeltek kifogást.) A fagyöngy különlegessége gyógyhatásában is tetten érhető; nem is gondolnánk, hogy használata milyen széles körű. Jó a magas vérnyomás, az érelmeszesedés csökkentésére, a szívritmus szabályozására, a fülzúgás ellen. Emellett vízhajtó, vérzéscsillapító, görcsoldó és nyugtató. A teán kívül kapszula és tinktúra formában is beszerezhető. A kezelés idejét tekintve májunk egészsége védelmében fontos kikérni a háziorvos véleményét.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

 

Címkék: Házunk tája