• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Fűben, fában, orvosságban

Szerző: Palágyi Edit
A BÜKKI FÜVESEMBER azt meséli, nagymamájától, a javasasszonytól vette át a családjukban öröklődő ősi tudást. Szabó Gyuri bácsi kilencvenévesen is gyógynövény-ismereti előadásokat tart, kapálgat, autót vezet. Bükkszentkereszt, ahol él ma is, zarándokhely. Sokan fordulnak a természet patikájához, de vajon megfontolás nélkül alkalmazhatók-e a népi gyógymódok? Ennek jártunk utána.

A bükki füvesember kilencvenéves, ezt a hírekből tudjuk, de ránézésre fiatalabbnak hinnénk. Rangos állami kitüntetést kapott születésnapjára, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. Amikor arról faggatom Szabó Gyuri bácsit zöldellő gyógynövénykertjében, szed-e gyógyszereket, csodálkozva néz rám. „Nekem nem írnak fel gyógyszert, nincs rá szükségem. Egészséges vagyok.” Mértékletes életet él, naponta nyolc csésze gyógyteával tudatosan védi, támogatja szerveit, a fürtős menta jóvoltából a megfázás sem éri utol. Kórházban egyszer feküdt, amikor a műtét elodázhatatlan volt. A gyógynövények betegségmegelőző és gyógyító erejében hisz, de az orvost nem kerüli el, évente egyszer eljár ellenőrzésre… „Az egészségemet a génállományomnak is köszönhetem, de részük van benne a gyógyteáknak, és annak is, hogy itt élek, a jó levegőn. Néha kedvtelésből kapálok, kaszálok még, és figyelek magamra, ügyelek a belső békémre” – magyarázza. Közben végigsimítja tekintetével a húszesztendős levendulatöveket, amelyeket maga telepített. Mutatja az ágyásokban a bársonyos levelű orvosi zsályát, a kakukkfüvet és az illatos szurokfüvet, azaz vadmajorannát – és mindjárt mondja, melyik milyen panaszra jó. Tekintetével követi a fecskék röptét, kiszúrja a szilvalevelet rágó kőrisbogarat, büszkélkedik a bokorra nevelt diófával, figyeli a fatörzsek csavarodását. Lehajol az erdő és rét vadon tenyésző virágaihoz.

Magyarázza, melyik a védett palástfű, melyik a cickafark, a női bajok enyhítője. A természetben érzi igazán otthon magát. „Hatesztendős voltam, amikor beköltözött hozzánk az özvegyen maradt nagymamám. Javasasszony volt, betegek jártak hozzá, mivel a Horthy-korszakban kevés embernek volt pénze orvosra, patikára. Nagymamám, ahogy idősödött, kereste, kinek adja tovább a tudását, amely a szépanyja óta öröklődött a családban. Engem választott, és onnantól együtt jártuk az erdőt-mezőt, aztán a padláson szárítottuk a gyógynövényeket. Minden bokrot ismertem, minden madarat is a röptéről. Nyolc év alatt átvettem tőle a tudást, amit a népi gyógyítók őriztek évszázadokon át” – meséli Gyuri bácsi, és azt is megtudom, hogy a füvesembereket a múltban is becsülték. A miskolci levéltárban őrzik annak a boszorkánypernek az anyagát, amelyben a „macskává változott Nagy Borist” fogták perbe. Az iratokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a füvesembereket nem üldözték.

A XVI. században ötszáz gyógynövényt tartottak számon, de a mai magyar gyógyszerkönyv is felsorol százhetvenet. Hajdan hazánk gyógynövény-nagyhatalom volt, mára csökkent az exportunk. „Miskolcon laktunk, később a kereskedőpályát választottam. Már csak azért is, mert egészen a rendszerváltásig nem volt ajánlott a gyógynövényekkel foglalkozni, mivel kuruzslásnak minősítették. Később elvégeztem a természetgyógyász-tanfolyamot. A gyógyító energiákkal megáldott Bükkszentkeresztet tudatosan választottam. Harminc éve, mióta nyugdíjas vagyok, itt élek” – mondja a bükki füvesember, kinek nevét „cukorteája” révén szinte az egész világon ismerik. Számtalan gyógyteájuk készül, mi a Bükki Varázs teakeveréket kóstoltuk meg, bármi legyen is az… A  családjukban női ágon öröklődött a gyógynövényismeret, és ezután is így lesz, mivel a vállalkozást a lánya és a kisebbik unokája viszi tovább.

Bükkszentkeresztre szinte naponta érkeznek a csoportok, mi a kisnánaiakkal futottunk össze. Szavaikból kiderül, hogy egyre vonzóbb a természetes gyógymód, aki teheti, gondoz otthon egy kis fűszerkertet. Akadnak, akik a nyakló nélkül szedett pirulák mellékhatásától tartva kortyolnak, mások teakúrával egészítik ki az orvosi kezelést. Időről időre felmerül mégis a vád, hogy a népi gyógyítás kimeríti a kuruzslás fogalmát. Nemrég egy szegedi biológus kelt ki e gyógymód ellen, mondván: komoly betegségekre nem szabad gyógynövényeket használni, mivel tudományosan nem igazolt a hatásuk. Szabó György szerint viszont a népi gyógyászatban használt növények legtöbbje – mint a kamilla, a kakukkfű, a galagonya, a zsurló, a zsálya, az útifű – kiállta az idő próbáját. Az évszázadok során bizonyították gyógyhatásukat, és nincs akadálya, hogy ezt tudományosan igazolják. Vannak persze szabályok: kisgyermekekkel például hároméves kor előtt ne itassunk gyógyteát. Akadnak olyan növények, amelyeket hajdan előszeretettel alkalmaztak, de mára tiltólistára kerültek, mert mérgezőek, ilyen a gyöngyvirág, a csattanó maszlag, a farkasalma vagy a bolondító beléndek – utóbbinak neve magáért beszél. A fehérürömmel készült italt, az abszintot régen előszeretettel fogyasztották a bohém művészek is, de később betiltották. Mára rájöttek, rengeteget kellene inni belőle, hogy a fehérüröm ártalmas legyen. „A fehér fagyöngy is lehet mérgező, ha forró vízben áztatjuk, de ha hidegben, akkor nem árt. Idén kemény tél volt, és a falu szélén lakom. Érdekes, hogy egy őz visszajárt a kertembe, és többször belakmározott a kitett, kiáztatott fagyöngyből, de ma is él” – nyugtázza a füvesember.

Bükkszentkereszt igazi hegyi falu. A klímája szubalpesi, a falu határában folyó patakban alpesi gőte él. Kristálytiszta levegője miatt a két világháború közt gyógyüdülőhelyként tartották számon, az orvosok a torokbántalmakra, a tüdő betegségeire ajánlották a „légfürdőkúrát”. A Lófő tisztásra száz nyugágyat vittek ki a betegeknek. Akadt úriasszony, aki az árok mellé heveredett, mert a pesti orvosprofesszor azt mondta neki, itt az árokparton is meggyógyul. Már a pálos szerzetesek úgy érezték: a bükki földsugárzás és a kövek gyógyítanak. Magunk is leültünk a kőre, ahol a legenda szerint a Krisztust gyászoló Mária pihent meg egykor. Ahová az ülepét tette, ott egy időre meglágyult a kő, felvette a formát. A Mária-kegyhelyet ma is zarándokok keresik fel. Úgy tartják, ha a meddő nő beleül a kőbe, várhatja a gyermekáldást.

„A beteg minden pénzt megad a gyógyulásért. Tartok olyan krémet, amit magam is drágállok, de a vevők megveszik, mert állítják, csökken a fájdalmuk” – mondja egy egészségbolt tulajdonosa, aki név nélkül kíván szerepelni. (Amúgy a díjazott krémre, amit említ, néhány éve megtévesztő reklám miatt bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal: a gyártó tiltott módon gyógyhatásúnak hirdette.) Beszélgetőtársam gyógyszertári asszisztens volt, de régóta saját üzletét vezeti, vevőinek tanácsokat is ad. „Az orvos szava szent. A vérnyomáscsökkentőjét senki sem hagyhatja el csak azért, mert gyógyteát kortyol” – magyarázza. Egyre kelendőbbek a „mentes” élelmiszerek, sok biobolt főleg arra épít, és nincs mindenhol olyan eladó, aki ért az egészségügyhöz.

Évről évre nő a bejelentett étrend-kiegészítők száma, hatóanyagaik köre is bővül. Ezek forgalmazását nem kötik szigorú hatósági engedélyhez, mint a gyógyszerekét, csak úgynevezett notifikációs (bejelentési) kötelezettség vonatkozik rájuk. Így viszont akár egészségre ártalmas – jellemzően import – termék is keveredhet a bőséges kínálatba. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet tudományos szakértői testülete folyamatosan frissít egy listát honlapján: ezen sorjáznak azok a gyógynövények, amik étrend-kiegészítőben nem használhatók, mivel hatóanyaguk az egészséget is veszélyeztethetik. Ezt az úgynevezett „negatív listát” folyamatosan felülvizsgálják és bővítik. A  szép nevű miatyánkborsó is mérgező, bár olvasó, ékszer készülhet belőle. A hallucinogén látnokzsálya, az orbáncfű hajtása, a zeller és a petrezselyem termése is felkerült a tiltólistára. Az aloe vera sem javasolt élelmiszerként, csak gélben ajánlott. A fűszerek sem veszélytelenek: minap a csattanó maszlaggal fertőzött kömény okozott bajt egy fővárosi étteremben.

„Kuruzslás-e a gyógynövényekkel betegségeket kezelni? Ez attól függ, ki végzi! – mondta lapunknak dr. Bérci István, a Magyar Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (Mékisz) elnöke. – Fontos, hogy megfelelő felkészültséggel, szakértelemmel bírjon, aki a kúrát előírja. Sok mérget tartalmazó gyógynövény létezik, teát is csak olyanból főzzünk, ami garantáltan nem árt! Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a gyógyszert. Előírás, hogy a benne levő gyógynövény hatóanyag-tartalma sem lépheti túl a terápiás dózis alsó határát. Sokan azt remélik, elkerülhetik a gyógyszerek káros mellékhatásait, ha a természet patikájához fordulnak. Ez tévedés, mivel a rosszul választott gyógynövénynek is lehetnek mellékhatásai. A gyógynövényes kezelés komoly felelősség, legjobb, ha azt a fitoterápiában jártas orvos vagy gyógyszerész vállalja. A vényre kapható gyógyszerek és bizonyos gyógynövények kölcsönhatásba léphetnek, erősíthetik vagy gyengíthetik egymás hatását, erre is ügyelni kell! Mindenkinek azt javaslom, mielőtt kúrába kezd, kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét.”

A Mékisznek is elsődleges érdeke, hogy tisztuljon az étrend-kiegészítő- és gyógynövénypiac. A Gyógyszerész Kamarával karöltve kezdeményeztek egy együttműködési megállapodást, melyhez csatlakozott a Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület is. Az együttműködés célja, hogy a gyógyszertárakba csak jó minőségű, ellenőrzött, a fogyasztó egészségét nem veszélyeztető étrend-kiegészítő kerüljön. Eddig több mint 1200 gyógyszertár csatlakozott a programhoz: vállalták, hogy csak ellenőrzött étrend-kiegészítőt forgalmaznak. Azok a termékek, melyek e helyeken kaphatók, a kötelezőnél szigorúbb minőségi szűrésen esnek át, gyanús esetben laboratóriumi vizsgálatnak is alávetik azokat. Mindenkinek érdeke, hogy csak olyan készítmények kerüljenek a polcokra, melyek nem ártanak az egészségnek. A patika „bizalmi hely”, és maradjon is az.

„Fontos a szakszerűség, és ne higgyük, hogy egy-egy faj csodatevő – magyarázza Pénzesné dr. Kónya Erika, az Eszterházy Károly Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszék tanszékvezető egyetemi docense. – Egyéni érzékenység is előfordulhat a növényekkel szemben, és a gyűjtésnek is vannak kockázatai. Némely hatóanyag csak úgy érvényesül, ha a növényt a fejlődésének egy bizonyos szakaszában gyűjtjük. A fűszernövény, az ehető növény és a gyógynövény nem ugyanaz a kategória, utóbbi akár mérgező lehet, ha helytelenül alkalmazzuk. Aki a betegségét kúrálná gyógynövényekkel, legyen körültekintő, forduljon szakértőhöz, a növények azonosításában botanikus is segíthet. Akadnak vitaminban gazdag szuperélelmiszerek, ilyen a homoktövis, ami a mi botanikus kertünkben is megtalálható.”

Az EKE botanikus kertje és Herbáriuma látogatói nyílt napokon ismerkedhetnek a hozzáértéssel gondozott növényekkel, amelyek közt akad számos védett és különleges. És nem csupán Bükkszentkereszt ápolja és élesztgeti a gyógyfüves hagyományt. A halimbai esperes, dr. Szalai Miklós teakeverékei voltak az elsők, amelyeket hazánkban boltban árusítottak. Halimbán ma emlékház mutatja be a dunántúli falu egykor országszerte ismert plébánosának hagyatékát, és gyógynövénytankert várja a látogatókat. Az oktatóközpont kertészmérnök vezetőjétől megtudtuk: több száz gyógynövényt ültettek, a vegyszermentesen termelt illatos fűszereket – kakukkfüvet, borsikafüvet, tárkonyt, kaprot – a helyi konyhán is használják, azzal ízesítik az óvodások, iskolások ételeit.