• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Ideje felgyorsulni

Szerző: ohgy
Most eldőlhet egy-egy növény sorsa, mert nem mindegy, melyik zöldség alá miként készítjük el a talajt, bedolgozunk-e friss trágyát vagy sem. Például a gyökérfélékhez (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák) nem kell trágya, ezeket jobb második éve trágyázott talajba vetni, viszont alapvetés, hogy az ágyás legalább másfél ásónyom mélyen legyen átforgatva.

Az is fontos, hogy a pangó, közeli-talajvizes területet sem kedvelik e növények. (Kivétel a zeller, amelyik elviseli a sok vizet.) Mindezért a legjobb bakháton termeszteni.

A hagymaféléknek nem árt a friss trágya, de alájuk nem is kell az előbbihez hasonló mélységű talajforgatás. Főként a lazább talajokon elég egy mélyebb kapálás.

A friss szervestrágyázást meghálálják a paprikák, a paradicsomok, a káposzta-, a tök- és uborkafélék.

Sokan otthon még kézi ásóval forgatják a földet, nekik könnyebb a dolguk, hiszen két ásónyomnyi földet kitermelve kisebb árkot készíthetnek, amelybe berakhatnak egy sor trágyát, erre mehet egy sornyi föld, majd megint a trágya és így tovább. E módszerrel igen egyenletesen és elég mélyre kerülhet a szerves anyag, ráadásul a talajt is legalább 25-30 centi mélyen átforgatjuk, ami középmélyszántásnak felel meg. Akik motoros kapát használnak, számukra a trágyázás azt jelenti, hogy az adott területen egyenletesen a felszínre szórják, majd a kerti kapával 10-20 centi mélyen bekeverik, beforgatják azt. Ennek előnye a biztosan morzsalékos talaj, illetve a trágya is apróra tépve, a felső rétegben egyenletesen oszlik meg.

Aki megunta a földmunkát, bátran ragadjon ollót, mert néhány növénynél már el is késtünk a metszéssel. Legelsőként rügyet bontó növényünk a fekete ribizli; a josta már apró leveleit bontja; a piros ribizli és az egres is kezd beindulni; már kicsit duzzadnak a meggy-, szilva-, cseresznyerügyek is. Ez utóbbi jelenség megkönnyíti a munkánkat, hiszen így jobban látjuk az elhalt ágrészeket, melyeket el kell távolítani. Aki esetleg még nem vágta ki a tavaly letermett szeder- és málnavesszőket, még megteheti rügykárosítás nélkül.

Az almák, körték is metszhetők, de még várhatunk is vele, akárcsak a szőlővel. Ha van fontosabb munka, akkor azt vegyük előre. Ez persze kicsit nehezíti a lemosó permetezést, amit már most alkalmaznunk kell: tavaly elég nagy volt a gyümölcsrothasztó monília fertőzése, más levélbetegségeknek is kedvezett az idő, a meleg ősz során pedig a már telelni indult levéltetű-kolóniák is újraéledtek. Mindenképpen olajos, kénes és rezes hatóanyagú lemosót válasszunk, amit mindig metszés után alkalmazzunk, hogy a permetlé az ágvégeken keletkezett vágási felületeket is bevonhassa. Másrészt utólagos metszéskor nem kell megfogdosnunk a permetleves ágakat.