• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Végnapjait éli az Aral-tó

Szerző: Bodó Péter
Az Aral-tó szinte teljesen kiszáradt, s bár próbálkoztak a feltöltésével, úgy tűnik: a jövője megpecsételődött.

A világ negyedik legnagyobb tavát két nagy folyó, az Amu-darja és a Szir-darja táplálta – ezek vizét az 1960-as évektől öntözésre fokozatosan elterelték. Utánpótlás híján a tó vízszintje folyamatosan lecsökkent: elvesztette területének hetvenöt, vízmennyiségének kilencven százalékát.

Ennek során kétfelé: egy északi és egy déli részre szakadt, majd 2003-ban a déli rész további két tóra vált szét. A kiszáradt medret az állatvilág vette birtokába, a rozsdásodó hajóroncsokat pedig fémhulladék-kereskedők fosztogatják.

Az Aral-tó egykori, szovjetunióbeli területén Kazahsztán és Üzbegisztán osztozott – most a két ország különféleképpen képzeli el a tó jövőjét.

A kazahok igyekeznek megmenteni: az északi tavat tápláló Szir-darja köré gátat építettek, s így sikerült a vizet a tóba vezetni. A beruházás 2005-re valósult meg, s egy évvel később már megmutatkoztak a tó újraéledésének jelei: a vízszint nyolc métert emelkedett, s egyre több hal él benne.

Üzbegisztán viszont már lemondott a tóról: a kiszáradt területekre jól jövedelmező gyapotmezőket telepített, valamint készülnek kiaknázni a tó alatt megbújó kőolaj- és földgázkészleteket is.

Kattitnson a fotóra és megnyílik a képgalériánk!