• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Béke Békésszentandráson

Szerző: Tanács Gábor
Magyarországon a vízi erőműveket gyanakvás övezi – ezért is lehet meglepő, hogy állami támogatással épül ilyen Békésszentandráson. Úgynevezett járulékos kisvízi erőmű már a Rábán is működik.

Fotó: Ujvári Sándor

Ráadásul 2,7 milliárd forintért épül a vízi erőmű Békésszentandráson. Az építtető a Hydro Power Consulting nevű cég – amely a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásaiból egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a tervére – 2012-re ígéri az átadást. A 8,6 GWh teljesítményű erőműberuhá­zás a tervek szerint 15-20 év alatt térül meg, miközben évi nyolcezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít majd meg.

Magyarországon a vízi erőmű a rendszerváltás óta szitokszó, az időnként felbuzgó építési szándékot rendre heves környezetvédelmi ellenkezés fogadja. Hogyan történhetett meg mégis, hogy Békésszentandráson nemcsak vízi erőművet avatnak, de még pályázati forrást is találtak hozzá, miközben a hangjukat sem hallatták a környezetvédők?

A válasz egyszerű: Békésszentandráson már van egy műemlék öntözési és hajózási célú duzzasztómű, méghozzá a legnagyobb az országban, amelyet 1942-ben adtak át. Részben azért épült, hogy a Körösök vízjárását kiszámíthatóbbá tegyék, aszályos időszakban is magasan tartsák a vizet, hogy lehessen öntözni, részben azért, mert a környék kimaradt a vasúti fejlesztésekből, és a vízi út látszott alkalmasnak a gabonaszállításra.

A vízi erőmű nem a duzzasztóra épül rá, csak kihasználja azt: a főmeder mellett építenek egy csatornát, és oda telepítik a turbinákat. Ezért nincsen tiltakozás, hiszen a vízjárás alapvetően nem változik.

A békésszentandrási kisvízi erőmű tervezése és engedélyeztetése – Magyarországon vagyunk… – több mint tizenöt éve zajlik, a 2009-re tervezett kezdést azonban a válság elsodorta. Mint a projektigazgatótól megtudtuk, Magyarországon csak meglévő duzzasztómű mellé épített erőmű kaphat engedélyt, ami egy speciá­lis együttműködést feltételez az állami tulajdonban lévő műtárgy és a magántulajdonú erőmű között. A duzzasztó eredeti funkciója továbbra is elsőbbséget élvez, a vízállást ez¬után is az öntözési és hajózási céloknak megfelelően szabályozzák. Pályázati segítség és a zöldáram magasabb áron történő, kötelező átvétele nélkül nem is érné meg ilyen erőműveket építeni. Tizenöt év törlesztési idő általában a bankoknak is túl sok, ebben az esetben csak azért találtak finanszírozót, mert a Rábán épült erőmű sikeresen működik, ráadásul környezetvédelmi szempontból sem érte kritika.

– Hazánkban kevés helyszín alkalmas kisvízi erőmű építésére, de vannak még lehetőségek – mondja Fekete Gábor, az építtető cég projektigazgatója, s hozzáteszi: további kis- és törpeerőművek építését tervezik. Magyarország kötelezettséget vállalt az unió felé, hogy 2020-ra 13 százalékra növeli a zöldenergia-termelését – ám ettől még messze vagyunk.